Fordulópont a világ élelmiszergazdaságában: így étkezünk majd a jövőben

Fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszergazdasága a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, a tömeges migráció, a járványok, valamint az ukrajnai háború miatt – állapították meg legfrissebb elemzésükben az OTP Bank agrárszakértői.
fordulópont

Fordulóponthoz érkezett a világ élelmiszergazdasága a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, a tömeges migráció, a járványok, valamint az ukrajnai háború miatt – állapították meg legfrissebb elemzésükben az OTP Bank agrárszakértői.

Míg a fejlett országokban a fogyasztói tudatosodás napjainkban egyre nagyobb teret hódító jelenség, addig a fejlődő térségekben még csak most kezd kibontakozni.

A szakértők szerint a kevésbé fejlett országokban végbemenő tudatosodás hatására a szerkezeti átrendeződés keretében csökken az éhező, alultáplált emberek száma, ami által nő a világ élelmiszerigénye, a szegénység visszaszorulása pedig a mainál jelentősen több állati eredetű termék fogyasztását fogja eredményezni. Ez a tény felveti azt a kérdést, hogy az egyébként is korlátozott természeti erőforrások ember általi jelenlegi kiaknázása mellett milyen módon lesz fenntartható a világ élelmiszerkeresletének kiszolgálása.

A szakembereket is foglalkoztató kérdésre a választ a világ fejlett piacainak működésében kereshetjük, ahol a minőségi igényváltozások határozzák meg az emberek élelmiszerfogyasztási szokásait.

Az egészséges életmódhoz köthető bio, reform és „mentes” termékek piaca egyre szélesebb, ami nem is csoda, hiszen egyre nagyobb azoknak a száma, akiknek a tudatosság már az életmódjában, a vásárlási és a fogyasztási szokásaiban is megjelenik. Egyre nagyobb globális népszerűsége van a növényi alapú táplálkozásnak is, amelynek az alternatív és szintetikus élelmiszerek által kulcsfontosságú szerepe lehet a környezeti erőforrások pazarlásának visszaszorításában és fenntartható használatában.

A mai fejlett országok fogyasztói a fenntarthatóság jegyében a termékek fizikai és élvezeti jellemzői mellett egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a döntéshozatalban az előállításához köthető vízlábnyom, karbonlábnyom és ökológiai lábnyom méretének is.

A tudatos élelmiszerfogyasztás hatására pedig egyre nagyobb igénye van a fogyasztóknak az élelmiszerforrások előállításáról, származásáról szóló hiteles információkra és a termékek eredetének nyomonkövethetőségére.