Dió feldolgozása
A dió gyümölcse, azaz a magja számos értékes anyagot tartalmaz: telítetlen zsírsavakat, fehérjét, ásványi anyagokat (Mg, K, Ca), és vitaminokat (E-, B-vitamin).
A tészta nálunk igen közkedvelt ételnek számít, egyes becslések szerint Magyarországon fejenként 6-7 kiló tésztát fogyasztunk évente. Ez még akkor is jelentős mennyiségnek számít, ha bizonyos országok ennél lényegesen nagyobb átlagot tudnak felmutatni.
A komoly kereslet a minőséget tekintve erős ösztönző tényező.
Felhasználói szinten a legkevesebb probléma talán a levesbetéteknél mutatkozik, ugyanis a csipetke, a kagylótészta vagy a cérnametélt felhasználását nagyon elrontani nem lehet: egy adott ponton a levesbe szórjuk és már készen is vagyunk. Sokkal izgalmasabb a helyzet a menzai főételeknél, ahol a pörkölt mellett a rongyossá főtt csigatészta vagy a szétfőtt csőtésztából készült makaróni nem ritka jelenség. Ez csak néhány példa, de vajon hol kereshetjük a minőség meghatározó tényezőit? Minden bizonnyal még a fogyasztó előtt kell körülnéznünk.
A szükséges lisztet előkészítjük a tárolókban, a tojásokat pedig elhelyezzük a műanyag tálcákon a hűtőtárolókban. Utóbbiak tisztítás, fertőtlenítés és szárítás után a tojástörőbe kerülnek, onnan pedig a pasztörizálóba. A lisztet, a tojáslevet és a megfelelő mennyiségű vizet összekeverjük, majd a tésztakészítő gép, a présgép, és a formát kialakító berendezés gondoskodik a tészta előállításáról, ami a felszeletelés után a kihordószalagon először az előszárítóba, majd szárítószekrénybe kerül. Itt 8-12 órát pihen, ami alatt tökéletesen összeérnek az összetevők. A már száraz tésztákat rostáljuk és gépi vagy manuális úton zacskókba csomagoljuk. Innen már egyenes út vezet az áruházak és az élelmiszerboltok polcaira.
Kizárólag úgy mondhatunk biztosat, ha a teljes tésztaláncot felmérjük, azaz minősítjük az alapanyagok előállítását, figyelemmel kísérjük a beszállítók munkáját, minél átláthatóbbá és dokumentáltabbá tesszük a gyártási folyamatot. Ebben lehet segítségünkre a QSTS.
A száraztészta jellemző alapanyagai a liszt, a tojás és a víz. Minőségbiztosítási szempontból fontos, hogy a gyártás minden lépése monitorozható legyen. Ennek legfontosabb helyszínei:
A QST képes az összetétel, az érzékszervi jellemzők, a fizikai és a kémiai jellemzők lekövetésére. A teljes előállítási láncban követni tudja, hogy (1) hol, (2) mikor, (3) miből és (4) hogyan keletkezett a nyersanyag, hogyan állt elő a késztermék.
A két legfontosabb alkotóelem, azaz a liszt és a tojás vonatkozásában az alábbi koncepció valósítható meg.
Ahogy a két példa mutatja, a lánc adott esetben nagyon hosszú is lehet, hiszen a tyúkok takarmányozására használt táp önmagában is soklépéses lánc végén áll elő. Teljességre törekedni egy lépésben nem reális, de a QSTS hosszabb távú célja az, hogy a számunkra belátható láncot lekövesse, és ezt a vevőink, illetve a fogyasztóink számára is láthatóvá tegye.
A dió gyümölcse, azaz a magja számos értékes anyagot tartalmaz: telítetlen zsírsavakat, fehérjét, ásványi anyagokat (Mg, K, Ca), és vitaminokat (E-, B-vitamin).
Az almát mindenki ismeri, de azért a Tudástárban adunk vele kapcsolatban egy kis összefoglalót.
Ebben a rovatban arra hozunk példát, minőségbiztosítási, illetve életút követési szempontól hogy hasznosíthatjuk az almáskertben IOT eszközökkel mért adatokat, a helyszínen begyűjtött információkat.