Az alma minősége és a terepi mérések kapcsolata QST szemüveggel

Ebben az esettanulmányban arra hozunk példát, minőségbiztosítási, illetve életút követési szempontból, hogyan hasznosíthatjuk az almáskertben az IOT eszközökkel mért adatokat, a helyszínen begyűjtött információkat.

Élelmiszer-biztonsági szempontból meghatározó, hogy milyen növényvédelmi események történtek, egyszerűbben fogalmazva mikor mivel permetezett a termesztő. Ez a permetezési naplóból kiderül, de hogy mikor kell permeteznie, azt terepi mérésadatgyűjtő rendszerrel tudjuk segíteni. Ilyen pl. az Agrosense, amelynek van almaspecifikus változata is, ami komoly döntéselőkészítő információkat adhat.

Két dolog is segíthet;

• Hőösszegszámítás: Az alma egyik komoly kártevője az almamoly, amelynek lárvái keléséhez adott időn belül adott hőösszeg szükséges. Ha ez nincs meg, a kelés elmarad (egy fázis kimarad), vagy jóval kisebb mértékű lesz, ami indokolatlanná tehet egy időszaki permetezést.

• Feromonos rovarcsapda: A napi szinten csapdába ragadt rovarok számbavételével (amit a rendszer támogat), a rajzási időszakok jól jelezhetők. Az előző módszerrel kiegészítve ezek a növényvédelemhez fontos információkat adnak.

Hogy jön mindez a QST-hez?

Az Agrosense mért adatai, az ezekből számolt információk (pl. hőösszeg, rovarrajzási időszakok és intenzitás) beépülhetnek a QST által az adott termék (itt alma) „életút” adatai közé, így nem csak az lesz tudható, mikor mivel permetezett a termelő, de az is, hogy ezt adott eseten mi indokolta. A tavaszi gyümölcsfejlődési időszakban a hőösszeg a gyümölcs méretére és minőségére is komoly hatással van, így ez ilyen szempontból is fontos mutató lehet.

Fentiekkel kapcsolatban itt lehet további konkrétumokat olvasni.

Mit érdemes még mérni, illetve a terméshez kötött módon, minőséget befolyásoló paraméterként, vagy későbbi elemezhetőség érdekében tárolni?

1. Az almának fajtától függően eltérő a tűrőképessége, de általánosságban a mérsékelten hűvös, csapadékos és nem túl hideg telű klímaadottságokat kedveli, ahol a vegetációs időszakban az átlaghőmérséklet 15–30 °C között mozog. A kemény, hideg teleket és a forró, aszályos nyarakat nem szereti. A hosszan tartó –15 °C alatti hőmérsékleten télen gyakoriak a maradandó fagykárosodások.
2. Kiemelhető a napfényes órák számának a jelentősége, ami szintén mérhető és tárolható.
3. Éghajlati övezetünknek megfelelően az almatermesztés 700–800 mm egyenletes elosztású csapadékot igényelne. Átlagosan 200–250 mm pótlólagos vízutánpótlás szükséges hazánkban, főleg a nyári hónapokban. Talajnedvesség mérésre alapozva automatizálható az öntözés, és ennek ténye, mennyisége szintén értékes információ.
4. Az érés időszakában kedvező, ha a nappali és éjszakai hőmérsékletek között jelentős különbségek alakulnak ki, mert az elősegíti a fedőszín intenzívebb kialakulását.

Fentiek látszólag inkább csak az almatermelők munkáját segítik, de a több éven át tartó terepi mérések eredményei az alma mint termék, vagy az alma feldolgozásával előállított készítmények minőségének az összevethetősége révén a feldolgozóipar vagy a kereskedelem számára is hasznos információknak számítanak.