Az új rendszerben minden üveg, fém és műanyag palackos, egyutas italtermék – kivéve a tej- és tejalapú italtermékeket – értékesítésekor palackonként 50 Ft visszaváltási díjat fizet a vásárló, amit akkor kap vissza, ha visszaváltja a palackot. Azokat a palackokat lehet visszaváltani, amelyeken rajta van a visszaváltási logó, valamint egy új vonalkód.
A jogszabály biztosít egy átmeneti időszakot, így 2024. június 30-ig még a gyártók forgalomba hozhatják a jelölés nélküli palackokat, és ezek a lejárati idő végéig forgalomban maradhatnak, azonban nem lesznek visszaválthatóak.
A gyártóknak azon felül, hogy a megfelelő jelöléssel ellátják a palackokat, a termék forgalomba hozatala előtt 45 nappal regisztrálnia is kell azt a MOHU rendszerében. A MOHU Zrt. a koncessziós társaság, amelynek a gyártók fizetik a visszaváltási, a csatlakozási, illetve a szolgáltatási díjat. A MOHU Zrt. – részben – ezekből fedezi a visszaváltási rendszer kiépítését és üzemeltetését.
A rendszer legnagyobb számú szereplői a fogyasztók, akik megvásárolják a visszaváltási logós termékeket, és ha azokat sérülésmentesen leadják, akkor megkapják a visszaváltási díjat is. Míg a gyártókra és a forgalmazókra egyértelmű szabályok vonatkoznak, addig a fogyasztókban sok kérdés merül fel – amelyekre leghamarabb az év második felében lehet majd releváns választ adni. De azért nézzünk meg néhány gyakran felmerülő kérdést. Az első, hogy egyáltalán mi szükség van erre a rendszerre? A rendszer célja a hulladékmennyiség jelentős csökkentése, a begyűjtött csomagolások hatékonyabb újrahasznosítása, valamint a körforgásos gazdaság kialakítása. Hasonló rendszer a környező országokban már évek óta működik, és támogatja környezetvédelmi célok kitűzését, valamint a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtését. Egy másik gyakran felmerülő kérdés, hogy drágábbak lesznek-e a termékek? Elvileg a betétdíj önmagában nem jelent áremelkedést, hiszen a csomagolás visszaváltásakor a vásárlók visszakapják, azonban a gyártóknak mindez jelentős többletköltséget jelent, amelyet – valószínűleg – a fogyasztók is meg fognak érezni a betétdíjon felül. Hiába a magasztos eszmék, mint a körforgásos gazdaság, újrahasznosítás, hulladék mennyiségének csökkentése, karbonlábnyom csökkentése, sokak szerint az egész csak „lehúzás” és a rendszer úgysem fog működni. Ezzel szemben a leggyakoribb érv az, hogy más országokban, például Németországban is eredményesen működik, hiszen az italcsomagolások közel 100%-át újrahasznosítják… azonban ott más is a hulladékkezelés hagyománya – fogyasztói oldalról is. De Szlovákiában is 70%-os az újrahasznosítási arány, ott 2022 januárjában vezették be a visszaváltási rendszert.
