Kiszivárgott információk szerint az Európai Parlament 2030-ra nyolcvan százalékkal akarja korlátozni bizonyos növényvédő szerek felhasználását. A napi.hu írta meg, hogy nemcsak az EU, hanem a zöld szervezetek és a lakosság jelentősebb része is vegyszermentes európai mezőgazdaságot szeretne, viszont a gazdák ezt csak jelentős hozamcsökkenés mellett tudnák kivitelezni.
Tovább nőhet a feszültség
A növényvédő szerek használatának korlátozása éles viták forrásává vált: az Európai Unió javaslattevői, a tagállamok és a gazdák képviseletei között egyre csak nő a feszültség. Mi több: még tovább élezheti az ellentéteket az Európai Parlament kiszivárgott legfrissebb javaslata, amit a zöld szervezetek nyomásgyakorlása tetőz.
A növényvédő szerek felhasználásának korlátozására vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság tavaly nyáron terjesztette elő.
Brüsszelnek az a terve, hogy kötelező irányelvvel az Európai Unió egész területén jelentősen korlátozza a vegyszerhasználatot: el akarja érni, hogy 2030-ra a 2015 és 2017 közötti felhasználáshoz képest 50 százalékkal csökkenteni lehessen a növényvédő szeres védekezést.
A bizottsági javaslatot az európai termelőket tömörítő érdekképviseletek és a gazdák többsége elutasítja, mert szerintük átgondolatlanok a növényvédők szerek használatának drasztikus korlátozására irányuló tervek, illetve nem áll rendelkezésre megfelelő alternatív védekezési módszer a kártevők ellen.
A radikális zöld szervezetek a vegyszerhasználat jelentősebb, vagy akár teljes tilalmát várják
Ennek elérése érdekében az utóbbi években már számos kampányt is indítottak: az európai fogyasztókat arról akarják meggyőzni, hogy a legtöbb emésztőrendszeri krónikus betegség a növényvédő szerek hatására alakul ki, valamint a peszticidek számlájára írják a méhek pusztulását is.
A végső döntés meghozatalában a tagállamok még kivárnak. Decemberben, a legutóbbi uniós agrárminiszteri csúcson arra szólították fel az államok agrárminiszterei az Európai Bizottságot, hogy készítsen átfogó hatásvizsgálatot arról, hogy a jelentős növényvédő szer-korlátozás milyen következményekkel járna.
Míg a hatásvizsgálatra vonatkozó tagállami kérést Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos támogatta, addig az Európai Parlament keményen bírálta az agrárminisztereket, időhúzásnak nevezve a hatásvizsgálat kérdéskörét.
A tagállamok kifogásolták azt is, hogy az EU nem adna plusz forrást az átállásra, hanem a termelőket az új növényvédelmi rendszerek kialakításában a Közös Agrárpolitika már elfogadott keretéből kellene támogatni, ami az agrárminiszterek véleménye szerint egyszerűen lehetetlen.
80 százalékra emeli a tétet az Európai Parlament
Annak ellenére, hogy a növényvédő szerek 50 százalékos korlátozásáról is heves viták folynak, az Euractiv arról ír az Európai Parlament egy február 6-án dokumentumára hivatkozva, hogy az EP a leginkább károsnak ítélt szerekre már 80 százalékos korlátozást szeretne elérni.
A dokumentumban az is szerepel, hogy még az eredetileg megadott referenciaidőszakot is átírná az EP: a 2015-2017-es időszak átlagához képest az új javaslat már a 2018-2020-as időszakot venné alapul. Ez azt jelentené, hogy – mivel az európai mezőgazdaságban évről évre csökken a vegyszerek felhasználása – a jelentősebb csökkentést már az alacsonyabb bázis figyelembevételével kellene végrehajtani.
Az európai termelők véleménye szerint a Brüsszel által tervezett felhasználás-csökkentést nem lehet végrehajtani, hiszen az EU a tagállami sajátosságokat és az eddig elért eredményeket sem veszi figyelembe, vagyis nincs tekintettel arra, hogy egy adott ország az elmúlt években milyen mértékű csökkentést hajtott végre.
Veszélybe kerülhet az élelmiszer-ellátás
Az uniós hatásvizsgálatok rámutatnak, hogy egy ekkora horderejű kötelezettség, ennyire rövid idő alatt veszélybe sodorhatja az élelmiszer-ellátás biztonságát, és a legtöbb szántóföldi és kertészeti növénynél hozamcsökkenést eredményezhet, hiszen sok növényvédő szernek jelenleg nincs más alternatívája.
A kertészetekben és a szántóföldeken a vegyszeres védekezést javarészt a rágcsálók, a gyomnövények, valamint a gombás fertőzések elterjedésének ellen alkalmazzák.
A vonatkozó 2009-es uniós irányelv már így is szigorúan szabályoz, hiszen már most is Európában van érvényben a világ egyik legszigorúbb növény-egészségügyi rendszere.
A szakértők szerint annak elérése érdekében, hogy a növényvédő szerek használatát tovább lehessen korlátozni úgy, hogy közben ne szenvedjenek el a termelők jelentős veszteségeket, komoly kutatásokra lenne szükség. Viszont hiányoznak a jövő növényvédelmi technológiáinak kutatásai, ahogy hiányzik a munkaerő is, így például emiatt a gyomirtó szerek kivezetése sem oldható meg egy csapásra, mivel a gyomláláshoz is élő munkaerőre lenne szükség.
Az európai gazdák ráadásul folyamatos versenyhátrányba kerülhetnek a harmadik országokból érkező élelmiszerekkel szemben, mivel továbbra sincs olyan brüsszeli szándék, hogy a szigorú európai növényvédelmi és állatjóléti elvárásokat az importra is kiterjessze.
A legtöbb uniós tagállam – köztük Magyarország is – egyetért azzal, hogy a növényvédő szerek korlátozásáról felelős és átgondolt döntést kell hozni, aminek az alapját egy friss és átfogó hatásvizsgálat adhatja meg.
A francia gazdák az utcára vonultak
A héten Agroinform.hu is beszámolt arról, hogy francia gazdák traktorokkal és Emmanuel Macron francia államfőt bíráló transzparensekkel vonultak az utcára, mert az Európai Bíróság ítéletében végleg megtiltotta a cukorrépa-termesztésben elterjedt vegyszerek használatát.
Ez a heves reakció is mutatja, hogy az uniós tervek milyen nagyságrendű bizonytalanságot okoznak. A gazdák lassan magukra maradnak, hiszen a lakosság is a kevesebb vegyszerhasználat pártján áll, bár sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen hatása van azoknak és milyen következményei lesznek azok megvonásának.
Nehéz tárgyalások következhetnek
Nem lesz egyszerű az elkövetkező időszak, sok vita előtt áll a közösség, mivel a mielőbbi korlátozó intézkedések elfogadása mellett az uniós csúcsszervezetek elkötelezetté váltak.
Az Európai Parlament legfrissebb, 80 százalékos csökkentésre vonatkozó javaslata várhatóan ebben a formában nem lesz elfogadva, de az is kérdés, hogy az uniós hatásvizsgálat befolyásol-e majd bármit is.
A parlamenti és bizottsági javaslattevők akkor is kiállnak a kitűzött célok mellett, ha ezzel az európai mezőgazdaság kibocsátása csökkenhet.
Forrás: Agroinform