Az élelmiszerlánc minden elemének együttes eredménye, ha a fogyasztókhoz csak biztonságos élelmiszer jut el. A médiában megjelenő termékvisszahívások azok, amikkel mindenki szembesül, de ez szerencsére ritka, gyors és hatékony beavatkozással pedig nem okozhat gondot. A sikeres működéshez elengedhetetlen a hazai és nemzetközi együttműködés, a szükséges ellenőrzések és bejelentések megtétele.
Az egységes riasztási rendszer alapjai több évtizedre nyúlnak vissza. Az 1970-es évek végén az izraeli-palesztin konfliktusnál egy palesztin terrorszervezet higannyal mérgezett meg Izraelből észak-európai exportra szánt narancsokat. Több kisgyerek került akkor kórházba Hollandiában és az NDK-ban. A fogyasztói bizalom megingott. Ennek hatására alakítottak ki egy olyan élelmiszer- és takarmányriasztási rendszert (Rapid Alert System for Food and Feed – RASFF), ami 0-24 órában figyeli az eseményeket, fogadja és validálja a bejelentéseket. Működése túlmutat az EU keretein, több mint 30 tagja van, például Izland vagy Svájc is. A koordinációs központ Belgiumban üzemel. Magyarország 2004-ben csatlakozott a rendszerhez, a kapcsolattartó pont a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A bejelentések érkezhetnek hatósági ellenőrzésből, önellenőrzésből, de akár fogyasztói bejelentés által is.
Az évek során a RASFF rendszerbe érkező egyre nagyobb számú és egyre több területről érkező ügy szükségessé tette annak újragondolását, kiegészítését. Először a kisebb kockázatú, inkább nem megfelelőségekre (például jelölési problémák, minőségi hibák) vonatkozó bejelentéseket összefogó rendszer (Administrative Assistance and Cooperation Networks – AAC) alakult ki, de ez is tovább bővült az évek alatt. 2019 óta pedig már Riasztási és Együttműködési Hálózatról (Alert and Cooperation Network – ACN) beszélhetünk. Ennek jelenlegi elemei:
- RASFF: Élelmiszer- és takarmánybiztonsági kockázatok gyorsriasztási rendszere
- AAC: Hatóságok közötti együttműködést elősegítő rendszer
- FFN: Hamisítások és csalások riasztási rendszere
- PHN: Növényegészségügyi rendszer
- PAN: Illegális kisállatkereskedelemmel foglalkozó hálózat
- AWN: Állatjóléti hálózat
Ezek együtt alkotják azt az európai rendszert, amelyben a hatóságok a kockázatos élelmiszerekről, takarmányokról, csalásokról, állatjóléti és növényegészségügyi ügyekről információt cserélnek.
Az ACN működéséről rendszeresen készülnek jelentések. A 2025-ös év összefoglalója a teljes nemzetközi rendszerről 2026. június 26-án jelet meg.
Több, mint 10 ezer ügy érkezett 2025-ben, ami 11 százalékkal több volt, mint 2024-ben. Ennek több mint 50 százaléka RASFF ügy volt, abból is a legtöbb a riasztás. Az értesítések legnagyobb számban Németországhoz, majd sorban Hollandiához és Belgiumhoz kapcsolódtak.
A legtöbb riasztási és nem megfelelősségi jelzés egyaránt a zöldség-gyümölcs kategóriát érintette: nem engedélyezett növényvédő szerek, toxinok, hiányos allergén jelölés, idegen anyag állat a bejelentésekben. Kiemelendő, hogy az esetek 78 százalékánál nem EU-s termék volt érintett, Törökország volt a leggyakrabban jelentett forrás. A második leginkább érintett kategória a diófélék voltak (mikotoxi szennyeződések, növényvédőszer maradék), a harmadik pedig az étrendkiegészítők és dúsított élelmiszerek (potenciális egészségügyi kockázatot jelentve, magas arányban csalás is szerepel).
Az eredményekből látható, hogy a Növényegészségügyi Hálózat egyre aktívabb, a teljes esetszám 183 volt az rendszerben, ebből azonban csak 3 kapcsolódott Magyarországhoz. Említést érdemel viszont, hogy a 2024-ben indított kisállatkereskedelemhez kapcsolódó jelentési rendszerben közel 600 esetet regisztráltak a működés első teljes évében, ebből 6 százalékban Magyarország volt a származási ország.
Általánosan elmondható, hogy a hazai érintettségünk az ACN rendszereiben alacsony. 2025-ben nálunk is a RASFF ügyek száma volt a legmagasabb (249), ezt az AAC ügyek (114) követték, a többi hálózatban előforduló magyar esetszám minimális.
A magyarországi RASFF 249 esete sem volt kiugró az elmúlt évek értékeit tekintve (2024-ben 307 eset fordult elő, ez volt eddig a legmagasabb érték). A leginkább érintett termékkörök a zöldség-gyümölcs és a baromfihús, míg a gabonatermékek és pékáruk leszorultak a harmadik helyre. És hogy milyen problémákra kell itt gondolni? Zöldség-gyümölcsnél előfordult határérték feletti színezék aszalt gyümölcsben, toxin bio kukoricában, szárított fügében vagy őrölt paprikában, salmonella őrölt dinnyemagban, kesudiókrémben és napraforgómagban is, de akadt például növényvédőszer maradék édes paprikában.
Húsok esetében jellemző a salmonella jelenléte, vagy a hűtőlánc megszakadása miatti probléma, de penésszel szennyezett szalámit is találtak. A RASFF nem csak élelmiszereket, hanem takarmányokat is tartalmaz, tavaly 22 esetben kellett ennél a termékkörnél intézkedni Magyarországon.
Mi változott? Az itthoni tapasztalatokban – a korábbi évekhez képest – újdonság, hogy magas volt az idegen anyag okozta problémák száma. Máskor is előfordult üveg vagy műanyagdarabok jelenléte, ami jellemzően a technológia vagy a csomagolás hibájából adódik. 2025-ben ilyen eset volt az üvegszilánk meggybefőttben vagy kukorica/borsó konzervben és poharas joghurtban, műanyagdarab örlőfejes fűszerben, madáreleségben és táblás csokoládéban. Azon sem lepődik megsenki, ha halcsontot találnak lazacos zöldségpürében. Olya idegen anyagos ügyek viszont korábban nem nagyon fordult elő, mint fémpor a panírozott sajtban, faszilánk a burgonya chipsben, egértetem a madársalátában, gumikesztyű a sajtban, fémhuzal lovaknak szánt jutalomfalatban vagy fém- és gumidarabok szószkeverékben. Ezek természetesen egy-egy kirívó esetet jelentenek csak, de az kétségtelen, hogy sokan emlékezni fognak rájuk. A fogyasztói bizalom pedig „törékeny”, épp ezért érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni a kommunikációra és az utánkövetésre is.
Az ACN kapcsán visszatérő kérdés szokott lenni: a számok tükrében milyen a hazai élelmiszerbiztonsági helyzet és jó-e, ha nő a bejelentett esetek száma? Határozottan állítható, hogy a lánc minden szereplője egyre tudatosabb, az alapanyag előállítást/gyártást/fogyasztást is egyre nagyobb figyelem kíséri. Az eurobarometer 2025-ös felmérése alapján az élelmiszerbiztonság helyzete Magyarországon átlag feletti:
- az emberek 77 százaléka bízik az élelmiszerbiztonsági hatóság (Nébih) munkájában és az onnan érkező információkban, ezzel benne vagyunk az első harmadban;
- a gyártókat nézve pedig a bizalmi mutató 65 százalékos értéke a 8. helyet jelenti számunkra, ami különösen kedvező azt is , figyelembe véve, hogy például Franciaország vagy Németország esetében alig haladja meg a 30 százalékot.
A bejelentések esetlegesen magas száma, vagy ennek növekedése önmagában nem rossz hír, hanem sokszor annak bizonyítéka, hogy a hatósági, gyártói és nemzetközi együttműködés valóban működik. A jól működő riasztási rendszer éppen a problémák láthatóvá tételével védi a fogyasztót.
Forrás:
https://food.ec.europa.eu/food-safety/acn_en
https://portal.nebih.gov.hu/rasff-jelentesek
https://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/2025-09/2025%20EB%20103.3%20EFSA%20Report_vfinal.pdf
https://portal.nebih.gov.hu/-/riaszt-a-rasff-osszefoglalo-a-2025-os-magyar-esetekbol
Forrás: Trade magazin
