Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a változó fogyasztói szokások követése és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása érdekében az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vásárlói tudatformálásra, különös tekintettel a növényi alapanyagból előállított utánzatokra. Fontos lenne továbbá az is, hogy a növényi alapú termékek reklámozása kapcsán az illetékes hatóságok fel tudjanak lépni a szakember szerint minimum etikátlan reklámok ellen.
Az Európai Unió Bírósága a C-422/16. számú ügyben hozott ítéletében (2017. június) ugyanis – mint az Harcz Zoltán hírportálunkhoz eljuttatott tájékoztató leveléből kiderül – kimondta, hogy a tisztán növényi termékek főszabály szerint nem hozhatók kereskedelmi forgalomba olyan megjelölésekkel, mint a „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt”, amely megjelöléseket az uniós jog az állati eredetű termékekre tart fenn. Az ítélet nem vonatkozik az alábbi termékekre: vajretek, gyümölcssajt (birsalmasajt), disznósajt, hússajt, fejsajt, haltej, kakaóvaj, kókusztej, mogyoróvaj, vajbab és vajkörte. Az EU Bíróság megállapítása a reklámozás minden formájára érvényes. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az idézett ítélet közzététele óta számos esetben élt forgalmazók, gyártók, webáruházak esetében bejelentéssel a növényi termékek helytelen, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas megnevezése tárgyában az illetékes hatósághoz, amely bejelentéseket a NÉBIH rendre bizonyítottnak találta és a jogsértés megállapítása mellett a megfelelő szankciókat alkalmazta.
Forrás: Foodinform
