Az elnöki köszöntő – melynek során Bencs Attila, a CSAOSZ elnöke üdvözölte a résztvevőket – majd Nerida Kelton, a Csomagolási Világszövetség alelnökének felvezetője után Nagy Miklós főtitkár előadása következett, Európai és hazai jogszabályok áttekintése címmel, melyben ismertette a környezetvédelemmel összefüggő és várható európai szabályozást.
Elmondta, hogy az Európai Parlament és Tanács 2018 elején módosította a hulladékról, a hulladéklerakóról, valamint a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvet, melynek lényeges eleme, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség elvét a hatékony hulladékgazdálkodás alapvető elemének tekinti, és meghatározza annak tartalmi, illetve minimális működési követelményeit. Ezt követően, az Európai Bizottság néhány napon belül publikálta a műanyag-stratégiát és az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelvét, illetve a jelölési rendeletét.
A hulladéktörvény módosításával – magyar sajátosságként – koncessziós rendszert vezettek be. Ennek értelmében a koncesszor felelős mind a lakossági, mind az ipari/kereskedelmi kommunális, illetve az elkülönítetten kezelt hulladékok gyűjtéséért és hasznosításáért. Emellett felelős az EPR, valamint a visszaváltási rendszer működtetéséért is. Ez utóbbi fontos eleme a hazai hulladékgazdálkodás megújításának. Első körben a műanyag és az üveg italospalackokra, valamint a fém italdobozokra terjedne ki a kötelezettség, majd később, a tapasztalatok alapján a rendszer kibővülne az italos kartondobozokkal és a használt étolajjal. Ennek részletszabályai azonban még nem ismertek – emelte ki a CSAOSZ főtitkára, aki az élelmiszerek csomagolására vonatkozó főbb információkat is összefoglalta. Ennek értelmében az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő újrahasznosított műanyag, csak élelmiszeripari célt szolgáló műanyaghulladékból állítható elő, ennek a műanyaghulladéknak pedig zárt láncú gyűjtésből kell származnia.
A poliolefin újrafeldolgozása csak 100%-ban ellenőrzött hulladékfeldolgozási, válogatási technológia mellett lehetséges, a hulladékfeldolgozási technológia pedig engedélyköteles.
Újrahasznosításban az EU a legnagyobb
Ezt követően Kecskés Katalin, a GS1 Magyarország, kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős vezetője „A hasznosításközpontú csomagolástervezés szakmai bemutatása” címmel tartott előadást Nagy Miklóssal közösen. A beszámolóban rámutattak arra a tényre, hogy a világ energia- és nyersanyagigénye meredeken nőtt az elmúlt időszakban, de az Európai Unió nem bővelkedik egyikben sem, így a megfelelő szabályozás segítségével inkább az újrahasznosítás terén kíván vezető szerepet betölteni.
– A fenntarthatóság érdekében három alapelvnek kell érvényesülnie. A maximális áruvédelem, a minimális ökológiai lábnyom és a maximális mértékű körforgásban tartás. Ezek azok, amelyeket már a terméktervezés folyamata és a csomagolás előállítása során figyelembe kell venni, és folyamatosan szem előtt kell tartani egészen a beépített anyagok hulladékká válásukat követő hasznosíthatóságig – mondta Kecskés Katalin.
A fenntartható csomagolás szabályai
Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária Kft. fenntarthatósági vezetője az Öt pillér stratégiáról beszélt „Újrahasznosíthatóságra tervezés és a Nestlé stratégiája” című előadásában.
– A Nestlé ötpilléres stratégiája segít bennünket elérni azt a célt, hogy termékeink csomagolása – legyen szó papírról vagy műanyagról – ne végezze a hulladéklerakóban, hanem körforgásban tudjuk őket tartani valamilyen módon. Ha kevesebb a csomagolás, jobb csomagolás! – mondta Hőgyész Anna.
A Nestlé számára fontos szempontok a következők: a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, újrahasználhatóvá vagy újratölthetővé tétele, ezáltal csökkentve az eldobandó csomagolások mennyiségét. A vásárlók csomagolással kapcsolatos attitűdjeinek megismerése is segít a vállalatnak a fenntarthatósági stratégia megvalósításában, melynek célja, hogy valamennyi csomagolásuk újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen 2025-ig.
Az üveg wellnesspozitív
Ördögné Papdi Zsuzsanna, az O-1 Hungary Kft. ügyvezető igazgatója „100 éves a 100 százalékban újrahasznosítható üveg” című előadásában bemutatta, hogy miért ideális választás az üveg a csomagolás terén.
– Az ENSZ az idei évet az Üveg Nemzetközi Évének nyilvánította, amely során arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az üveg milyen mértékben és hogyan támogatja a létfontosságú technológiákat, a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet. Sokoldalúan felhasználható és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak potenciális megvalósítója – mondta, majd kiemelte, hogy az egyes üvegek már önmagukban is képesek meghatározni egy-egy márkát, ezáltal egyedi kapcsolatot épít ki a fogyasztó és a gyártó között, miközben az üveg teljesen természetes, újrafelhasználható, 100%-ban végtelenül újrahasznosítható.
A hulladék jövőnk egyik alapanyaga
Ez utóbbit szolgálja a kevesebb színező- vagy adalékanyag használata, ha szükséges a festés, akkor könnyen eltávolítható, kioldható festékkel készüljön. De idetartozik a túlcsomagolás kerülése és a kiépített újrahasznosítási folyamat is. Arról is beszélt, hogy fontos, hogy az élelmiszerrel közvetlenül érintkező csomagolásfelületek homogén és/vagy újrahasznosított anyagból, nyomtatás nélkül készüljenek, lehetőleg egyfajta anyagból, vagy ha többet kell kombinálni, azok könnyen szétválaszthatóak legyenek.
A folyamatos fejlesztés a fenntarthatóság záloga
WIPAK: fenntartható flexibilis csomagolóanyagok című előadásában Gyaraki Gergely értékesítési vezető arról beszélt a hallgatóságnak, hogy a jó minőségű csomagolás – legyen szó élelmiszerekről vagy épp gyógyászati termékekről – egyszerre nyújt védelmet a termékeknek és a vásárlóknak is, a kellő sterilitás biztosításával. A fenntarthatóság jegyében ezt megújuló nyersanyagokkal, például papírlaminátumokkal és újrahasznosított műanyagokkal valósítják meg.
– Küldetésünk és elsődleges feladatunk, hogy ügyfeleink számára lehetővé tegyük azt, hogy termékeik biztonságos és fenntartható csomagolásban jussanak el a vásárlókhoz. A csomagolóanyagok újrahasznosítási aránya évente csaknem 10%-kal nő. A WIPAK stratégiájának fontos része karbonlábnyomának csökkentése, mely folyamatos fejlesztésekkel érhető el – mondta Gyaraki Gergely, aki kifejtette, hogy a csomagolóanyag-gyártók számára az Európai Bizottság Csomagolás és Hulladék Irányelve a követendő irány.
Forrás: Trade magazin