A környezetvédelmi szabályozások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fejlett világban. Közben a fogyasztói tudatosság is növekszik: a Nielsen 2023-as Globális Fogyasztói Trendek Jelentése szerint a vásárlók több mint 73%-a hajlandó megváltoztatni fogyasztási szokásait annak érdekében, hogy csökkentse a káros környezeti hatásokat. Azok a márkák, amelyek nem állnak összhangban ezekkel az értékekkel, nemcsak szankciókra készülhetnek, hanem komoly piaci részesedést is veszíthetnek egy fenntarthatósági fronton egyre inkább kompetitívvé váló környezetben.
A transzparencia a nulladik lépés
Ma már világos: a legtöbb fogyasztási cikk kategóriában az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 80%-a nem házon belüli műveletek során, hanem az ellátási láncokban keletkezik. A kötelező kérdések adják magukat: fenntartható módon termesztették-e az alapanyagul szolgáló agrártermékeket, megfelelően használták-e a vizet, és regeneratív mezőgazdasági módszerrel kezelt földterületen történt-e mindez? Ez azonban nem elég: tisztességesen fizetik-e a munkásokat, és etikusan bánnak-e velük? És mi történik a csomagolás, a szállítás során? Fenntartható, újrahasznosítható a csomagolás, a logisztika a lehető legrövidebb útvonalat használja a termelőtől, gyártótól a fogyasztóig?
A fejlett világ FMCG-vállalatainak csupán az egyötöde lát rá a beszállítói folyamatokra ilyen transzparens módon. A fenntarthatósághoz vezető úton a legfontosabb, nulladik lépés tehát a transzparencia megteremtése, hiszen a vállalatok csak azt tudják ellenőrzésük alá vonni, amire rálátásuk is van.
Blokklánc és AI
Az idén áprilisban Indiában megrendezett FMCG Connect 2024 című esemény egyik kulcstémája a fenntarthatóság volt, ahol több előadás is foglalkozott a blokklánc-technológia fejlődésével. A blokklánc egy decentralizált adatbázis-technológia, amely képes biztonságosan és átláthatóan nyilvántartani az adatokat, így segít a vállalatoknak abban, hogy nyomon követhessék a termékek útját a gyártótól a fogyasztóig, javítva a termék visszakövethetőségét és csökkentve a hamisítás esélyét is.
A Walmart 2018-ban lépett partnerségre az IBM-mel, hogy ellátási láncuk a blokklánc segítségével váljon átláthatóbbá, míg a Coca-Cola 2019 óta monitorozza és optimalizálja az erőforrás-felhasználást. A Nestlé ezen a fronton szintén az úttörők sorába tartozik: a teljes ellátási lánc minden lépését, a nyersanyagok beszerzésétől a gyártásig és elosztásig rögzítik, így minden résztvevő valós idejű, pontos adatokat érhet el, minimalizálva a hibák és eltérések kockázatát. Emellett a fogyasztók is hozzáférhetnek részletes információkhoz a termékek összetevőinek eredetéről, egy QR-kód beolvasásával vagy digitális platform használatával megtekinthetik a termék útjának átlátható és megváltoztathatatlan nyilvántartását, beleértve a nyersanyagok beszerzésének és a gyártási folyamatnak a részleteit is.
A blokklánc mellett a mesterséges intelligencia alapú fejlesztések is nagyban hozzájárulhatnak nem csak az ellátási lánc átláthatóságának javításához, de az erőforrások optimális felhasználásához és a hulladék csökkentéséhez is. Az AI által menedzselt és elemzett energiahatékony berendezések és a víz-újrahasznosító rendszerek bevezetése jelentősen hozzájárulhatnak a környezeti hatások csökkentéséhez.
IoT: okoshűtők és automaták
Az IoT, vagyis az „Internet of Things” olyan technológia, amely lehetővé teszi a különböző eszközök, szenzorok és egyéb eszközök interneten keresztüli összekapcsolását és kommunikációját. Ezáltal az eszközök adatokat gyűjthetnek, küldhetnek és fogadhatnak valós időben, anélkül, hogy emberi beavatkozásra lenne szükség. Az FMCG-iparban az IoT-fejlesztések számos előnnyel járnak, amelyek jelentősen javíthatják nem csak az ellátási lánc hatékonyságát, de a termékkezelést és az ügyfélkapcsolatokat is.
A Coca-Cola okos automatákat és hűtőket alkalmaz, amelyek IoT kapcsolatokkal rendelkeznek, így képesek adatokat gyűjteni a fogyasztói preferenciákról és a készletszintekről, amit aztán készletgazdálkodás – és persze marketing – céljaira használnak fel. Az Unilever is aktívan alkalmaz IoT-megoldásokat az ellátási láncukban, például intelligens szenzorokat a termelési folyamatok optimalizálására és az energiafogyasztás csökkentésére. A P&G szintén az IoT segítségével javítja a raktárkezelést és az ellátási lánc láthatóságát. A PepsiCo és a Nestlé az IoT-t használja a gépek és eszközök teljesítményének nyomon követésére és a karbantartási igények előrejelzésére, csökkentve a gépek állásidejét és növelve a termelés hatékonyságát.
Innováció a kevesebb csomagolási hulladékért
A tömeges gyártás megkezdése óta keletkezett 6,3 milliárd tonna műanyagból 4,9 milliárd tonna sajnálatos módon a szeméttelepeken vagy a természetben végezte az USGS (U.S. Geological Survey) felmérése szerint. A tanulmányok szerint 2050-re több műanyag lehet az óceánjainkban, mint hal – világos, hogy a fő problémát az egyszer használatos műanyag csomagolások jelentik. A fogyasztók is fenntartható csomagolási megoldásokat követelnek: igénylik az újrahasznosított, illetve biológiailag lebomló anyagok használatát, a komposztálható lehetőségeket és a minimalista csomagolási terveket. A töltőanyaggal újratölthető és újrafelhasználható csomagolási modellek is népszerűségre tesznek szert.
Az Ellen MacArthur Alapítvány szerint komoly innovációra van szükség ahhoz, hogy ne pusztán az újrahasznosítás legyen a fő kérdés, de eleve kevesebb hulladék keletkezzen már az elején. A szépségiparban jelenleg csak a csomagolás 14%-a jut el újrahasznosító üzembe, és csak 9%-át hasznosítják újra ténylegesen. Az amerikai Flexi Hex például egy olyan vállalat, amely innovatív kartoncsomagolási megoldásokat kínál olyan termékekhez, mint az italok és a kozmetikumok. Ez a fajta csomagolás nemcsak műanyagmentes alternatívát kínál, hanem – ahol lehetséges – 85%-ban újrahasznosított anyagból készült, az utcán eldobható, biológiailag lebomló és komposztálható, vízbázisú PVA ragasztót tartalmazó alternatívát ad. Hasonló innovációra az elkövetkezendő időszakban más területeken is szükség lesz.
Miután a vállalatok kiválasztották a termékükhöz megfelelő fenntartható csomagolást, a többi csomagolási elemet – beleértve a címkéket, fedeleket és szalagokat – is úgy kell kiválasztani vagy megtervezni, hogy azok illeszkedjenek a termék életciklusának végéhez. Ezek a megoldások nemcsak a fenntarthatósági célok elérését segítik elő, hanem jelentős költségcsökkentést és hatékonyságnövelést is eredményezhetnek. Ráadásul ott van érvként a versenyelőny is: a PwC Globális Fogyasztói Insightok Felmérése szerint a fogyasztók 79%-a hűségesebb azokhoz a márkákhoz, amelyek elkötelezettséget mutatnak a környezeti és társadalmi ügyek iránt.
Nincs fenntarthatóság komplex ESG nélkül
Egy EY által készített friss kutatás, amely több mint 500 Fortune 1000 cég vezetőjének válaszaira épül, megmutatja: a vezetők 82%-a megerősítette, hogy szervezeteik rendelkeznek szén-dioxid-kibocsátás csökkentési kezdeményezésekkel, és kitűztek célokat a nettó nulla kibocsátás elérésére egy adott évig 10 éven belül.
Az igazi fenntarthatóság ugyanakkor csak akkor valósítható meg, ha figyelembe vesszük az ESG-szempontok teljes spektrumát – ezzel az állítással a vállalatvezetők 87%-a egyetért. Bár 78% szerint a legfontosabb a CO2-kibocsátás csökkentése, az erőforrás-hatékonyság növelése és az etikus beszállítói lánc kialakítása, a megkérdezettek háromnegyede szerint legalább ennyire fontos fenntarthatósági kérdés a társadalmi felelősségvállalás is. A cégvezetők továbbá olyan értékeket listáztak, mint a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása, a diverzitás előmozdítása, valamint a szilárd vállalatirányítás, ami az átláthatóságot, a jogszabályok betartását és az etikus üzleti magatartást helyezi előtérbe.
A döntő többség, 92% egyetért az állítással: ESG nélkül a fenntarthatósági törekvések gyakran csupán felületes, hatástalan intézkedések maradnának.
Zöld logisztika és iparági együttműködések
A zöld logisztika alkalmazása, mint például az elektromos járművek használata, fontos lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése felé. Mindez nemcsak a károsanyag-kibocsátás mérséklését teszi lehetővé, hanem hosszú távon költséghatékonyabbá is teheti a szállítási folyamatokat – amennyiben persze töltésükhöz használt energia is fenntartható forrásból származik, például napenergiából.
A Fogyasztói Cikkek Fóruma, amelynek olyan óriások, mint a Walmart, a Tesco és a L’Oréal is a tagjai, elkötelezte magát amellett, hogy 2025-re eléri a nulla nettó erdőirtást. Az ilyen együttműködések célja, hogy megoldást találjanak olyan összetett kihívásokra, amelyekkel az egyes vállalatok egyedül nehezen birkóznának meg. És valóban: iparágon belüli és azon átívelő – például élelmiszermentő vagy hulladékgazdálkodási szervezettel kötött – együttműködések nélkül aligha van esély elérni a hosszú távú célokat – márpedig erre egyre inkább szükség lesz.
Zöld logisztika és iparági együttműködések
A zöld logisztika alkalmazása, mint például az elektromos járművek használata, fontos lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése felé. Mindez nemcsak a károsanyag-kibocsátás mérséklését teszi lehetővé, hanem hosszú távon költséghatékonyabbá is teheti a szállítási folyamatokat – amennyiben persze töltésükhöz használt energia is fenntartható forrásból származik, például napenergiából.
A Fogyasztói Cikkek Fóruma, amelynek olyan óriások, mint a Walmart, a Tesco és a L’Oréal is a tagjai, elkötelezte magát amellett, hogy 2025-re eléri a nulla nettó erdőirtást. Az ilyen együttműködések célja, hogy megoldást találjanak olyan összetett kihívásokra, amelyekkel az egyes vállalatok egyedül nehezen birkóznának meg. És valóban: iparágon belüli és azon átívelő – például élelmiszermentő vagy hulladékgazdálkodási szervezettel kötött – együttműködések nélkül aligha van esély elérni a hosszú távú célokat – márpedig erre egyre inkább szükség lesz.
ESG: minden harmadik vállalat készen áll a tanúsításra
A KPMG legfrissebb kutatása, az ESG Assurance Maturity Index szerint a vállalatok csaknem egyharmada (29%) érzi magát felkészültnek az ESG-vel kapcsolatos független tanúsításra.
A KPMG által készített index a vállalatok előrehaladását három kategóriába sorolja: vezetők (29%), haladók (46%) és kezdők (26%). Az eredmények szerint a felkészültség javul, az átlagos pontszám 6%-kal emelkedett a vezetők körében, míg a kezdők pontszáma 6%-kal csökkent.
A vállalatok jelentős különbségeket mutatnak az érettségben földrajzi és bevételi szempontból. A magasabb bevételekkel rendelkező vállalatok jobban felkészültek az ESG-tanúsításra; például a 100 milliárd dollár feletti bevételű vállalatoknál a pontszám 695, míg az 5 milliárd dollár alattiaknál csak 393.
A felmérés szerint a vállalatok nagyobb hangsúlyt fektetnek a beszállítókra és az ellátási láncokra, mivel ezek kulcsfontosságúak az ESG-szempontok teljesülésében. A vezető vállalatok 42%-a már szigorú termékspecifikus követelményeket támaszt a beszállítókkal szemben.
A vállalatok számára az ESG-adatok független tanúsítására való felkészülés hosszú távú folyamat, amely folyamatos fejlesztést igényel a belső rendszerek, folyamatok és ellenőrzési lépések tekintetében. Emellett a vállalatoknak szükségük van a megfelelő belső kompetenciákra és szakértelemre, ami a leggyakoribb kihívást jelenti minden érettségi szinten.
A hagyományos húsipar fenntarthatóságát kell támogatni
Dr. Nobilis Márton, élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár a brüsszeli „Shaping consum¬ers” eseményen beszélt a laboratóriumi hús kihívásairól és az uniós szintű egységes szabályozás szükségességéről.
Az államtitkár kiemelte, hogy bár a laboratóriumi hús technológiai fejlődése jelentős, társadalmi elfogadottsága még mindig korlátozott, és az ezzel kapcsolatos fogyasztói ellenérzés magas. Hozzátette, hogy a laboratóriumi hús előállítása számos biztonsági, gazdasági, környezeti és társadalmi kérdést vet fel, melyekre még nem kaptunk megnyugtató válaszokat. A hagyományos húsipar fenntarthatóságának támogatása ugyanakkor elengedhetetlen a vidéki közösségek életképességének fenntartása érdekében.
A fogyasztóknak joguk van teljes körű tájékoztatást kapni az általuk választott termékekről, beleértve a húsipari termékeket is, hangsúlyozta dr. Felkai Beáta Olga, élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkár. Fontos, hogy az információk tudományosan megalapozottak, informatívak és tárgyilagosak legyenek, valamint ne jelentsenek hátrányt a hagyományos élelmiszerek számára.
Forrás: Trade magazin
