„Jelenleg talán az élelmiszeripar a legfontosabb része az agráriumnak, ami a jövőt jelentheti”
„Magyarország és a Kárpát-medence élelmiszeripara számára kulcsfontosságú, hogy a minőségi termékek piacán versenyezzen, magasabb hozzáadott értékű termékek kellenek”
– emelte ki Nobilis Márton és Giczi Gergely. „Fogyasztó van, termelési kapacitás van, 20-25 millió ember ellátására is elég. Ez exportnyomást jelent, amihez fel kell készíteni a magyar cégeket, feltérképezni a lehetőségeket” – fűzte hozzá Giczi Gergely.
„Mennyiségi és minőségi élelmiszerrel kell ellátni a piacokat.”
Rámutatott arra, hogy a Magyarországon az élelmiszerexport legnagyobb részét mindössze 30-40 cég bonyolítja, vagyis bővíteni kell az exportáló cégek számát, továbbá a célpiacokat is. Az élelmiszer-kivitel 95 százaléka ugyanis Európába, 85 százaléka az Európai Unióba irányul. „A Közel-Kelet, Ázsia és Afrika egyes országai ideális célt jelentenek”
– mondta, hozzátéve, hogy általánosságban véve Nyugatról Keletre való mozgás figyelhető meg a globális exportban.
Az élelmiszeripar fejlesztésére az elkövetkező években a 750 milliárd forintos támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő források miatt különösen nagy szerepe lesz a banki finanszírozásnak is – hangsúlyozta Nobilis Márton. „Az MBH Bank magyar tulajdonú bankként szívesen finanszírozza a hazai élelmiszeripar megerősödését megalapozó fejlesztéseket” – tette hozzá Mezei Dávid. A hatékonyság és a versenyképesség növelése érdekében azonban emellett a tudás bővítésének is rendkívül nagy szerepe lesz – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.
