A házban keletkezett szerves hulladékot többféle módszerrel kezelhetjük, hiszen amellett, hogy gyűjthetjük otthon beltéri komposztálóban vagy kerti edényben, a nagyvárosban élőknek már ott a lehetőség, hogy a város komposztálópontokra vigyék a biohulladékot. Mindegy, hogy melyik megoldás mellett döntünk, ezzel mind hozzájárulunk a természet körforgásához.
Uniós szabályozás
A biohulladék nem szemét, hanem értékes tápanyagforrás a föld és a növények számára. A hatékony komposztálás azonban végre új szintre emelkedhet, hiszen uniós szabályozást hoznak létre, amely a 2024-től fogva Magyarországon is kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése – írja a Humusz Közösség.
Az, hogy a fémet, valamint a papírt és persze a műanyagot szelektíven gyűjtjük, már mindenki számára teljesen természetes, hiszen minden otthonban adottak a lehetőségek. A biohulladékra azonban ezidáig nem volt megoldás, hiszen bár a komposztálás egy ideje már népszerűnek számít, sokan még mindig a háztartási hulladék közé dobják az élelmiszerek maradékát.
Jövő évtől azonban kötelezettségünk lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése, így nincs több kérdés, hogy van-e kedvünk komposztálni vagy sem. Más kérdés, hogyan oldják meg a dolgot, ahol nincsen lehetőség helyben komposztálásra, hiszen nem minden városban vannak gyűjtőpontok.
A cél innentől az lesz, hogy a biohulladékra ne szemétként tekintsünk, hanem értékes tápanyagforrásként, amit aztán a legjobb, ha a természet körforgásába juttatunk vissza.
Alapos frissítésre van szükség
A biohulladék hatékony kezeléséhez azonban átalakításokra van szükség itthon. A 2003-as környezetvédelmi minisztériumi rendelet már idejétmúlt, a fogalmak, amelyeket akkor közzétettek már nem is hasonlítanak a hulladéktörvényben foglaltakkal.
Hozzátették, hogy a házi komposztálás uniós szabályozása nem érinti a kerti szerves hulladékot, valamint a háztartásban keletkező egyéb komposztálható hulladéktípust sem. Nem térnek ki benne továbbá a beltéri komposztálásra sem. A közösségi megoldás alatt most még csak a társasházi gyűjtést értik, pedig a komposztálópontok létrehozása és üzemeltetése fontos hulladékkezelési megoldás lenne.
Jelenleg csak a fővárosban és Szegeden vannak ilyen pontok, ahol bármikor leadhatjuk a biohulladékot. Az uniós szabály betartásához tehát szükség lenne további közösségi komposztálókra, lehetőleg minden nagyvárosban és nagyobb településen.
Emellett a sűrűn lakott területeken elengedhetetlen lesz a biohulladék házhoz menő begyűjtését kialakítani. Több országban végzett kutatás már bebizonyította, hogy a legmagasabb begyűjtési arányt és a legjobb minősége a házhoz menő rendszerben tudjuk elérni. Ehhez azonban megfelelő kommunikációra és a lakosság szemléletformálására is szükség lesz. A kötelező uniós hulladékos célszámok teljesítése mellett az agráriumnak ugyanúgy érdeke, hogy ezeknek a hulladékoknak a megfelelő kezelése végre megoldódjon.
