Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a precíziós gazdálkodás bevezetése 2011-ben kezdődött el Magyarországon. A szakember beszélt arról is, hogy jelenleg két olyan nagyobb kihívás van, aminek meg kell feleltetni a magyar mezőgazdaságot, ez pedig az Európai Unió által meghatározott Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) és a Termőföldtől az asztalig (Farm to Fork) stratégiák. Ezeknél két olyan jelentős változás is lesz, amire a mezőgazdaság egészének reagálnia kell, mégpedig a műtrágyák és az inputanyagok felhasználásának csökkentése. Szabó Levente ugyanakkor beszélt arról is, hogy a növényvédő szerek felhasználásának visszafogásával is lehetséges a mostani hozamok tartása, sőt, a növelésük is.
Hadászi László, a cég innovációs főigazgatója arról beszélt, hogy számtalan új kihívás éri az ágazatot, ami napi szinten határozza meg a munkát. Ezek közül rövid távon a növényvédő szerek kivonása, az új Közös Agrárpolitika bevezetése és az Agroökológiai Program (AÖP) a legfontosabbak, amelyek a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a környezetvédelem körébe tartoznak. A szakember kiemelte, hogy a fenntarthatóság olyan folyamat, ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövő generációinak lehetőségét a szükségletei kielégítésére. Hadászi László a közép és hosszú távú változások között a digitalizációt és a precíziós gazdálkodást sorolta fel, ez utóbbinál az 5R (jó időben, megfelelő helyre, megfelelő mennyiségben, megfelelő anyagokat, eszközöket és a megfelelő módszerrel) fontosságát hangsúlyozta.
„Meg kell értenünk, hogy a termésbiztonság nem fontosabb az élelmiszerbiztonságnál” – mondta ki Hadászi László.
