Sági Ferenc
kutatási igazgató
NRC
A magyar lakosság is tisztában van az egészséges táplálkozás fontosságával és mikéntjeivel. Például 77% tudja és egyet is ért azzal az alapparadigmával, hogy az egészséges táplálkozásnak változatosnak, kiegyensúlyozottnak és teljesnek kell lennie, ennek ellenére mindössze 37% mondja azt, hogy általában véve egészséges és kiegyensúlyozott az étrendje.
Pedig, önmagunkhoz képest tényleg javulunk, ha csak az elmúlt 5 évet nézzük, akkor is látható a KSH adatai alapján, hogy több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, mint korábban. Igaz, ezzel együtt a húsfogyasztásunk is nő, vagy legalábbis nőtt 2021-ig.
Ezzel együtt sem vagyunk előkelő helyen ilyen-olyan európai ranglistákon, zöldségfogyasztásunk a növekvő trend ellenére is elmarad az EU átlagától, viszont előkelő helyet foglalunk el a szív- és érrendszeri megbetegedések listáján, ami viszont sajnos jó indikátora a valós táplálkozási viszonyainknak.
Inkább „kényszerpálya” a lakosságnak?
Persze a kényszerpálya kifejezés túlzás, de az mindenesetre beszédes tény, hogy a magyar 18–65 éves lakosság 59%-a azt gondolja, hogy az egészséges étrend drága, részben indokolva azt, hogy miért is nem tartja a társadalom jelentős része kiegyensúlyozottnak a táplálkozását.
Ez lehet az oka annak is, hogy bár nő a különféle speciális étrenden, diétán lévők aránya az elmúlt években (jelenleg a 18–65 éves lakosság 33%-a követ valamilyen rendszerességgel valamilyen diétát), elsősorban nem preventív vagy az egészségtudatos trendeket meglovagolva vágunk bele egészséges táplálkozási kalandokba: a speciális, egészséges étrenden lévők háromnegyede indokolja választását egészségügyi okokkal és mindössze negyedük vezeti vissza az okokat valamilyen egészségtudatossággal indokolható motivációra.
Fenntarthatóság és egészséges táplálkozás
Ezzel együtt is látszik, hogy az egyes egészségtudatosságra vagy éppen fenntarthatóságra utaló fogalmakban sincs egyetértés a lakosságban (egy nem létező vitában), tulajdonképpen a rengeteg élelmiszer-tudatos trend között még mindig az e-szám-mentesség a leginkább nyerő, ehhez képest pl. a transzzsírmentesség valamilyen kategóriába való beletuszkolása már nehezebben megy.
Az egészségtudatosság, az egészséges táplálkozás számos szempontból még fontosabb kérdés lehet a jövőben, van még mit tanulnunk ezen a téren (is).
Szélesedő paletta
marketingvezető
Herbow International
– A NielsenIQ legújabb mérése szerint 2021-ről 2022-re Magyarországon 14%-kal nőtt az öko mosó- és tisztítószerek forgalma, valamint 27%-kal bővült a választék a szegmensben – jelzi István Katalin, a Herbow International Zrt. marketingvezetője.
A legnagyobb termékbevezetési kampányuk 2022-ben a Herbow baby és bambino bababarát és a Herbow Pure sensitive skin, illat-allergénmentes termékcsalád piacra lépése volt, melyek a kifejezetten érzékeny bőrű és allergiára hajlamos kisbabák, gyermekek és felnőttek ruháinak tisztítására lettek kifejlesztve.
– Célunk, hogy minél természetesebb és környezetkímélőbb termékeket hozzunk létre. Ennek jegyében megszereztük a legfontosabb ökominősítéseket is: PETA (állatkísérlet-mentesség), Vegan, Green Brands. 2023-ban a magyar piac egyik legkülönlegesebb márkája a Souldrops és a Herbow közös forgalmazásba kezdett, a két márka egymást kölcsönösen erősítve, kiegészítve egy még erősebb jelenlétet fog eredményezni a piacon – újságolja a marketingvezető.
