A szakértők szerint a matcha előállítása idő‑ és erőforrás‑igényes folyamat, amelyet tovább korlátoz az évente egyszeri betakarítás, így a termelők nehezen tudnak lépést tartani a kereslettel.
Klímaváltozás, munkaerőhiány és hamisítási kockázatok
A kínálat szűkösségét tovább súlyosbítja a klímaváltozás hatása – a szárazság, a hőhullámok –, valamint a munkaerőhiány, ami mind a gyengébb minőségű vagy hamisított termékek megjelenésének kedvez. A GlobalData figyelmeztet: egyes olcsó keverékekben már az egészségügyi határértéket meghaladó nehézfém‑szinteket (például ólom, arzén, kadmium) is kimutattak, ami komoly élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent.
Japán termelési és szabályozási válaszai
A problémára reagálva Japán szakpolitikai lépéseket tett. Az exportorientált termelés erősítése érdekében ösztönzi a termelőket a hagyományos sencha teáról a matcha alapanyagául szolgáló tencha termesztésére való átállásra. A kormány pénzügyi támogatásokkal és képzési programokkal segíti az ágazatot, miközben egyes régiók – például Shizuoka – célzottan támogatják az exportpiacokra termelő gazdaságokat. A nagyobb feldolgozók együttműködésekkel segítik a kisebb farmokat, az idősebb gazdákat pedig technológiai és munkaerő‑támogatással látják el.
A GlobalData ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szabályozói környezet szigorítása elengedhetetlen. A szakértők szigorúbb minőségi standardokat, átlátható tanúsítási rendszereket, valamint fokozott importellenőrzést és e‑kereskedelmi kontrollt sürgetnek.
A japán mezőgazdasági minisztérium regionális megjelölésekkel – például „Uji Matcha” – is védené az eredetiséget.
