Hogyan készül?
A folyamat élő állatból vett sejtmintával indul, amelyet tápanyagokban gazdag közegben, bioreaktorokban szaporítanak. A sejtek izomszövetté fejlődnek, majd speciális állványzatokon vagy akár 3D nyomtatással formálják őket hússzerűvé. Az íz és szín eléréséhez zsírokat, vitaminokat és aromákat adnak a késztermékhez.
Elterjedtsége és szabályozása
A mesterséges hús ma még ritkaság: Szingapúrban és az Egyesült Államokban már engedélyezték, de ott is főként prémium éttermek kínálják, magas ára miatt. Az Európai Unióban szigorú engedélyezési eljárás, az úgynevezett „novel food” szükséges, Magyarországon pedig jogszabályban tiltják előállítását és forgalmazását.
Előnyök és kockázatok
Az új technológia ígérete, hogy kevesebb földet, vizet és energiát igényel, valamint csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Állatjóléti és élelmiszerbiztonsági előnyei is egyértelműek, ráadásul szabályozható a tápanyagtartalom. Ugyanakkor kérdések maradtak: a hosszú távú egészségügyi hatások ismeretlenek, az energiaigényes előállítás környezeti mérlege nem tisztázott, és gazdasági bizonytalanságot hozhat a hagyományos húsipar számára.
A fogyasztói elfogadás kulcsa
A „kémcsőben készült hús” kifejezés sokakban idegenkedést vált ki. Ahhoz, hogy a termék széles körben elfogadottá váljon, ízben, textúrában és árban is versenyképesnek kell lennie. A kérdés tehát nyitott: vajon valóban a jövő élelmiszere lesz, vagy csupán egy ígéretes, de korlátozottan alkalmazható technológia marad?
Forrás: Trade magazin
