A HNT úgy fogalmazott: a borászat talán az egyetlen mezőgazdasági ágazat, amely alig tudta érvényesíteni az elmúlt években az átadási áraiban a termelési költségek növekedését, ami rontotta a szőlőtermelők és a borászok eredményességét is. A művelési és előállítási költségek jelentős növekedését a borszőlő felvásárlási árának emelkedése sem minden borvidéken tudta teljes mértékben kompenzálni, mert a termés mennyisége a legtöbb borvidéken elmaradt az előző évek átlagától. A csökkenés helyenként akár a 30-35 százalékot is eléri – jelezték. A szervezet szerint a termelői költségek csökkentésére a jelenlegi helyzetben nincs lehetőség, így egyértelműen szükséges valamennyi költségnövekedést érvényesíteni a kereskedelmi átadási árakban. Ez alól az új uniós hulladékgazdálkodási szabályokkal járó költségek sem kivételek.
Sok múlik a kormány ígéretén
A HNT hozzátette: bíznak abban a korábbi ígéretben, hogy az új hulladékgazdálkodási szabályok nem eredményezhetnek a korábbi környezetvédelmi termékdíjnál nagyobb költségeket a borászatoknak. Mivel a kereskedelmi ártárgyalások a hetekben megkezdődnek, az ágazat jövedelmezőségi viszonyainak pontos felmérése érdekében mielőbb szükséges megismerni a hulladékgazdálkodási szabályok módosításának részleteit – írták a közleményben. Ha a borászatok nem tudják megnövekedett költségeiket az áraikba beépíteni, akkor a következő szüretre várhatóan nem lesznek képesek emelni a felvásárlási árakat. A szőlőtermelés a borelőállításnál is alacsonyabb jövedelmezőséget mutat, elsősorban a nehezen művelhető területeken vagy a különleges termesztési igényű fajták esetén. Ezek eltűnése növelheti ugyan az ágazatban a gazdaságosságot, de hosszabb távon a magyar bortermelés sokszínűségének és egyediségének elvesztéséhez vezetne, és jelentősen csökkentené a magyar vidék turisztikai értékét – hangsúlyozta a HNT. A szőlő-bor ágazat 30-35 ezer magyar vidéki család megélhetését jelenti – közölte a szervezet.
Forrás: Trade Magazin
