Dr. Nobilis Márton Pál, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy a kutatás nagy horderejű témát vizsgál, ami a hazai élelmiszeripar számára veszélyt, de akár előnyt is jelenthet. Az élelmiszertermékek frontoldalán megjelenő tápértékjelölések egyszerre szólnak a gyorsan változó táplálkozási kultúráról, az immár nyolcmilliárdos emberiség élelmezési kérdéseiről, az egészséges táplálkozás különféle felfogásairól és a hagyományos élelmiszerekkel, gasztrokultúrával szembeni kihívásokról.
Mint a szakember elmondta, egy 2011-es EU-rendelet értelmében 2016 óta általánosan kötelező a tápérték jelölése az előrecsomagolt élelmiszereken, ugyanakkor ennek egységesítése nemrégiben került az Európai Bizottság figyelmének középpontjában.
Dr. Nobilis Márton Pál aláhúzta, hogy egy önkéntes, harmonizált rendszer bevezetését Magyarország is támogatja, amennyiben az nem jelent hátrányt a hagyományos és az oltalom alatt álló megjelöléssel rendelkező élelmiszerekre, figyelembe veszi az egyes tagállamok étkezési kultúráját, sajátosságát. Egy ilyen jelölési rendszer nem vezetheti félre a fogyasztót, ezért alapvető, hogy a rendszer hatékonyságának vizsgálatára benyújtott bizonyítékok igazolják, hogy a fogyasztók megértik a rendszert. Fontosnak érzi továbbá előmozdítani a fogyasztói ismereteket, és hogy a jelölési rendszer ne álljon ellentmondásban a nemzeti étrend-útmutatókkal.
Dr. Nobilis Márton Pál rámutatott, hogy a TÉT Platform jelenlegi kutatásának egyik különlegessége, hogy páratlan szakmai összefogás eredményeként jött létre az előrecsomagolt élelmiszereken található összetételi- és tápérték-információkkal kapcsolatos fogyasztói magatartás, ismeretek és elvárások vizsgálata céljából.
Fontos a fogyasztók közös edukációja és az összehangolt kommunikáció
Dr. Fazekas Ildikó, a TÉT Platform elnöke a szervezet megalakulása körülményeinek felidézését követően kihangsúlyozta, menyire fontos az összefogás, az együttműködés és a közös cél, mely maga a lakosság egészsége, a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életmód. Kifejezte büszkeségét azzal kapcsolatban, hogy a cégek jóval a kötelező tápértékjelölés bevezetése előtt önkéntes feltüntetést alkalmaztak az irányadó napi beviteli érték bevezetésével.
A kutatás eredményei közül kiemelte, hogy a fogyasztó számára valóban fontos az információ, és hogy elvárja, a címkén – lehetőség szerint jól látható módon – szerepeljen minden információ.
Zárásként kifejezte reményét a közös edukációt illetően, mert meglátása szerint a többféle hangsúllyal, névvel, kifejezéssel folytatott edukáció a fogyasztó számára csak zavart okozhat. Ebben a TÉT Platform, ahogy eddig is, szívesen részt vesz.
Rengeteg érdek és jelenlegi szabály vár harmonizálásra
Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára a jogszabályi hátteret felvillantva elmondta, hogy a jelenlegi uniós szabályozás kialakítása közel 300 000 – hazánkban 4000 – vállalkozást, tehát rengeteg céget fog érinteni. Az, hogy a folyamat még mindig nem zajlott le, is arra utal, hogy rengeteg ország rengeteg cégének az érdekeit kellene valamilyen szinten összehangolni. A jövőbeli versenyképesség és a hatékonyság szempontjából pedig fontos, hogy olyan szabályozás alakuljon ki, ami a fogyasztóknak és gyártóknak is jó.
Előadásában dr. Felkai Beáta is rávilágított a jelenlegi tápértékjelölési gyakorlat szerteágazóságára, utalva arra, hogy a rengeteg használatban lévő jelölés összezavarja a fogyasztókat és a címkéken elhelyezett információk emiatt nem érik el a fogyasztók ingerküszöbét.
A hazai állásponttal kapcsolatban kiemelte, hogy a Kormány az előreláthatólag 2023. első negyedében megjelenő jogszabálytervezet kapcsán a továbbiakban is azt szeretné, ha az az egészséges étrendet venné alapul, a hagyományos hazai élelmiszereket nem hozná hátrányba, lehetővé tenné, hogy a fogyasztók a teljes információ birtokában legyenek és értsék, illetve tudatosan használják a címkéken szereplő információkat. Fontosnak tartja továbbá, hogy ne kerüljön versenyhátrányba az élelmiszeriparunk, és legyen a tápértékjelölés önkéntes alapú.
A kutatásban közel négyezer háztartás vett részt
Turcsán Tünde, a kutatást végző GfK Hungária FMCG-igazgatója a kutatás módszertanáról elmondta, hogy a kutatás maga négy pillérre támaszkodik: a reprezentatív mintára épülő Háztartáspanelre, az ezt kiegészítő ad-hoc megkérdezésekre, amelyek segítenek feltérképezni a vásárlók attitűdjeit. A harmadik pillér a vásárlók táplálkozási szegmensekre osztása, amelyek alapján külön-külön célcsoportként különböző szegmensekkel lehet foglalkozni.
A kérdőívre válaszoló 3288 háztartás – a főbevásárlók válaszai alapján – reprezentatív mintát képez kor, szociodemográfiai profilok, a háztartás szerkezete-nagysága alapján, de aszerint is, hogy a háztartás egyedülállókból áll, vagy 1, 2, esetleg több gyereket nevel, a gyermek kis- vagy nagykorú; és milyen jövedelemmel rendelkezik a háztartás. A kutatás figyelembe vette továbbá az iskolai végzettséget, a lakóhely régióját és a település méretét – elég nagy a különbség Budapest és a vidék között.
Tápanyagtartalom helyett az árat figyelik a vásárlók, kiemelt szerep jut a szénhidráttartalomnak
Mint azt Antal Emese, a TÉT Platform szakmai vezetője a konferencia résztvevői elé tárta, a hazai fogyasztók számára az ár továbbra is fontosabb, mint a tápanyagtartalom, de az utóbbira egyre nagyobb figyelem hárul. A tápérték a fontossági listán csupán a negyedik a friss, ízletes és az olcsó jellemzőket követően. Az élelmiszerinfláció okán a táplálkozástudatosság alapján felállított szegmensekből csak kettőben – „az egészségtudatosak” és az „egészségproblémásak” körében – előzi meg fontosságában a tápanyag-összetétel az árat. Mindezek ellenére a válaszadók 80 %-a fontosnak gondolja, hogy az élelmiszer tápláló legyen.
A szakember az érintettség és a tudatosság erős hatására hívta fel a figyelmet: az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdök, valamint az egészségi problémák meghatározó módon befolyásolják a tápértékjelölésekre irányuló figyelmet.
A kutatásból kiviláglik, hogy a fogyasztók szeretnének minél több részletet tudni az élelmiszerekről. A háztartások döntő többsége pontos és részletes információkat látna szívesen az élelmiszerek csomagolásán. Fontos számukra a transzparencia, sőt szeretnének további információkat is megtudni a termékekről, akár online, a címkén elhelyezett QR-kód segítségével. Ezen túl jelentős azok aránya, akik a nem előre csomagolt élelmiszerek, vagy a kereskedelmi vendéglátás által kínált ételek esetén is tisztában szeretnének lenni a választott ételek tápanyagtartalmával.
Kiemelten fontos a szénhidráttartalom. Az élelmiszerek szénhidráttartalma elsődleges fontosságúnak látszik. Az összes szénhidrát, a hozzáadott és a természetes cukortartalom a három legfontosabb tápanyag, amit a fogyasztók pontos értékkel szeretnének látni az élelmiszereken, különösen akár frontoldalon is. Ez elsőre akár egészségtudatosságnak is tűnhet, azonban félő, hogy sokkal inkább a szénhidrátokkal, cukrokkal kapcsolatos, sokszor alaptalan félelmek, tévhitek hatása.
Figyelik, de kevesen értik a tápértékjelöléseket
A fogyasztók 57%-a gyakran átnézi a csomagoláson található információkat, 87% pedig általában megnézi, ha először vásárol egy terméket (vagy ritkábban veszi azt). A csomagolás megváltozásakor ugyanakkor 76% böngészi át a címkén található információkat, viszont rendszeresen, minden vásárlás esetén csak a negyedük szán erre időt.
A tápértékjelölést 5-ből 4 vásárló figyeli. Közel kétharmaduk figyelembe is veszi az ott talált információkat. Mindössze a fogyasztók 21%-a nem veszi figyelembe a címke információit (ha elolvasta azokat), 15% pedig egyáltalán nem figyeli a címkét.
Antal Emese elmondta, hogy a kutatás során egy létező termékcsomagolás segítségével megvizsgálták, milyen figyelem irányul az egyes részletekre, és ezek milyen hatással vannak a fogyasztói döntésre. A visszajelzések alapján elmondható, hogy a vásárlók kiemelten figyelnek az összetevőkre (86%), és ez befolyásolja leginkább döntésüket is (74%). Azonban sajnos 51% nem érti mindazt, amit az összetevőknél olvas. Azaz a többség számára edukációra lenne szükség, hogy megfelelően tudják értelmezni a feltüntetett információkat. A többség (53%) a tápanyagtartalmat is figyelembe veszi, minden harmadik vásárló ez alapján is dönt. Ez a két adat egyértelműen kijelöli, hogy nem elsősorban a csomagoláson található információ mennyiségét kell növelni, hanem egészségtudatos edukációval azok megértését segíteni.
Elvárás a jobb láthatóság, a nagyobb betűméret
Az élelmiszerek csomagolásán megtalálható, kötelező, táblázatos formátumú tápértékjelölés ismertsége közel teljes, 85 %-. A többségnek tetszik, és elegendő információt is szolgáltat. Ugyanakkor a vásárlók nagyobb betűméretet, referencia-érték láthatóbb feltüntetését, több információt szeretnének (pl. a természetes cukrokról) – de csak a megkérdezettek 5 %-a említett valamilyen hiányosságot.
A frontoldali jelölésekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdök
Bár már számos frontoldali tápértékjelöléssel ellátott termék található meg a boltokban, egyelőre nem vonatkozik rájuk egységes szabályozás. Az EU várhatóan hamarosan dönt a frontoldali tápértékjelölés önkéntes vagy kötelező bevezetéséről, a használható rendszerről. Ennek kapcsán a kutatás azt vizsgálta, milyen lenne ennek a fogadtatása, illetve milyen rendszert szeretnének a magyar fogyasztók és azt hogyan hasznosítanák.
A kutatás időpontjában még csak a fogyasztók alig fele (45%) szeretne kötelező frontoldali jelölést. Azonos termékcsoporton belül a legtöbben figyelembe is vennék ezt a döntéshozatal során, amiben különösen erős motivációt jelentenek az egészségi problémák és az egészségtudatosság. Érdekesség, hogy szinte pontosan ugyanannyi azok aránya is (45%), akik a nem előre csomagolt, illetve az éttermekben fogyasztható ételek esetében szeretnének hasonló tápértékjelöléssel találkozni a jövőben.
Az ideális frontoldali tápértékjelölés elsősorban egyszerűen, könnyen értelmezhető (88%) és kellően nagy betűméretéből fakadóan könnyen olvasható. Az egyszerű értelmezési lehetőség korántsem azonos az egyszerűség iránti igénnyel, sőt a túlzott leegyszerűsítés kifejezetten ellenérzéseket okozhat.
A frontoldalra tervezett tápérték-jelölési rendszerek tartalmi elemei kivétel nélkül relevánsak a döntő többség számára, de úgy tűnik, még a részletesebb tervek is nélkülöznek a többség számára elengedhetetlen információt. A legfontosabb adat a szénhidráttartalom, amiről a háztartások hattizede szeretne a csomagoláson tájékozódni. Ebből a szempontból tehát nem a szintetizáló, hanem a repetitív jelölési rendszerek tűnnek elfogadhatóbbnak a magyar fogyasztók számára.
A fogyasztókat közel azonos módon (60-66%) motiválná a három rendszer, azonban leginkább érthetőnek a NutriScore jelölést tartják.
A NutrInform Battery és a GDA rendszert valójában a megkérdezettek kevesebb, mint harmada értelmezi helyesen, ez az arány a NutriScore esetében szignifikánsan jobb (40% feletti).
Tízből hat háztartás úgy véli, ha felkerülne a fő látómezőbe az általa preferált jelzés, két azonos élelmiszer közül a jobb tápérték-besorolásút választaná, és ez kiemelten fontossá teszi népegészségügyi szempontból a frontoldali tápértékjelölések kérdését.
A kutatás tanulságait összefoglalva Antal Emese elmondta: „kijelenthető, hogy mivel az egészségügyi problémák, az egészségtudatosság és általában a táplálkozáshoz fűződő viszony a legmeghatározóbb mozgatórugói annak, ahogy a vásárlók a tápértékjelölésekről gondolkodnak, folyamatos és összehangolt edukációra van szükség a jövőben. A frontoldali tápértékjelölések kapcsán a kommunikáció, az értelmezéshez biztosított információk lesznek fontosak a közeljövőben, hogy a fogyasztók ezek alapján tudatos döntést hozhassanak.”
Az edukáció és együttműködés fontosságában egyetértettek a kerekasztal résztvevői is
A prezentációkat követő kerekasztal-beszélgetésben Feigl Edit, az OGYÉI főigazgató-helyettese, dr. Pleva György, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgatója, prof. dr. Rurik Imre, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke, Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója és Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke vettek részt.
A kutatás tanulságaival kapcsolatban Feigl Edit az edukáció fontosságát emelte ki hangsúlyozva, hogy nagyon fontos, és függetlenül attól, hogy melyik irányba is mozdul az Unió olyan általános tudásra van szükség, mely alapján nem csupán a frontoldali jelölés, hanem a címkén megtalálható összes információ egyrészt áttekinthető, első pillantásra értelmezhető, és a fogyasztót az bármilyen irányba félre ne vezethesse. Az OGYÉI főigazgató-helyettese jelezte, hogy az edukációt már a tantermi oktatásba beépítené, hogy a gyerekek tudják, mi az, hogy szénhidrát, cukor, fehérje, zsír, energia és vitaminok, mert ha ezt nem értik, akkor a mögöttes jelölést nyilván nem fogják érteni.
Dr. Pleva György az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az elkövetkező néhány évben annak érdekében, hogy olyan jelölési rendszer tudjon teret nyerni, ami valóban nem félrevezető, egyértelmű és tényleges, az egészségük megőrzését támogató tájékoztatást és információt ad a fogyasztóknak.
Szűcs Zsuzsanna az MDOSZ missziója mentén a hazai lakosság egészségi állapotának a javítását, az egészségügyi mutatók javításának fontosságát emelte ki az egészséges táplálkozás erősítésén keresztül. A kutatás szerinte megmutatta, mekkora szakadék van a szakemberek és a fogyasztók vonatkozó gondolkodása és szempontjai között, aminek megvilágítását rendkívüli módon hasznosnak ítélte. Hozzátette, hogy bár fontos a csomagolt termékeken elhelyezett tápérték-jelölés, ez mégis csak egy rendszernek a része – hiszen nincs olyan, hogy egészséges vagy egészségtelen élelmiszer, hanem táplálkozási mintázatban érdemes gondolkodni, ami hétköznapi döntésekből áll és ő ennek a szemléletnek a továbbadását tartaná életszerűnek.
A szakember hangot adott afölötti döbbenetének, hogy az „érdektelenek”, illetve a „kényelmesek” szegmense mekkora arányt képvisel a hazai lakosság körében. Fogós kérdésnek azt tartja, hogyan lehet őket ebből az állapotból kimozdítani.
Dr. Rurik Imre úgy véli, nem a legjobb ötlet a tápérték-jelölési rendszerek közötti verseny generálása. Szerinte elegendő lenne, ha az adott készétel-csomagokon, termékeken tételesen felsorolásra kerülnének az összetevők és azok mennyisége, hogy minden fogyasztó ki tudja választani magának, hogy mi az, amit kerülni akar, mi az, amiből többet szeretne fogyasztani. Nagyobb esélye lehetne az országok közötti konszenzusnak is, ha a tényadatok (nutrition facts) kerülnének feltüntetésre.
Vörös Attila elárulta, hogy a FÉSZ-ben sincs egységes álláspont a jelölési rendszerekkel kapcsolatban, ami azzal is összefügg, hogy szerinte az Unióban sincs egyértelműen lefektetve, hogy pontosan mi a célja ennek a munkának. Márpedig, amíg a cél nem világos, addig nagyon nehéz valósan megítélni azt, hogy az esetlegesen újonnan bevezetésre kerülő szabályozás adott termékpályának előnyös, vagy sem.
A jogalkotási folyamat hosszúságát és jelenlegi státuszát kiemelve felhívta a figyelmet arra, hogy az európai élelmiszergyártók túlnyomó többsége egyetlen dologban tud egyet érteni: az önkéntességben, ez az, amit mindenki vállalni tud.
Vörös Attila úgy látja, nincs egyetlen „one size fits all”, gyors megoldás, ehelyett a témához fontos kontextusában és a szélsőségek kerülésével közelíteni. A romló népegészségügyi helyzetre pedig nem feltétlenül nyújt kizárólagos megoldást az, ha kötelező jelleggel frontoldali tápérték-jelölést vezetünk be.
Az egyedülálló projekt széleskörű összefogás eredményeként indult el a TÉT Egyesület és a Trade magazin kezdeményezésére és kordinállásával. Szakmai támogatói az Agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság, valamint a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége voltak, további támogatói: Coca-Cola Magyarország Kft, GfK Piackutató, Nestlé Hungária Kft., Progress Étteremhálózat Kft., Seacon Europe Kft.
Forrás: Trade magazin
