Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára borjelölési változások kapcsán hangsúlyozta, a jelölési kötelezettség a 2023. december 8-a előtt készített borászati termékekre nem vonatkozik.
Az EU-s rendelet kitér arra is, hogy „a gyártóknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a tápértékjelölés tartalmát a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén csak az energiaértékre korlátozzák, és a teljes tápértékjelölést és az összetevők felsorolását elektronikus úton tegyék elérhetővé, feltéve, hogy elkerülik a felhasználói adatok gyűjtését vagy nyomon követését, és marketing célú információkat nem szolgáltatnak”.
Tehát az energiatartalmat 100 ml-re kifejezve mindenképpen közölni kell a csomagoláson vagy a címkén, azonban az átlagos tápérték többi értékét – zsír (és a telített zsírsavak), szénhidrát (amelyből cukrok), fehérje és só adatokat – elektronikusan is közölni lehet (például egy QR kód segítségével navigálni a felhasználót a megfelelő online felületre), azonban ha a fogyasztó felkeresi az weboldalt, ahol ezek az adatok szerepelnek, az adatait nem lehet marketingcélokra gyűjteni és felhasználni.
Az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztálynak EU-s borjelölési szabályok alkalmazására való felkészülés című dokumentumából kiderül, hogy összetevők felsorolása részben lehetséges elektronikusan, ugyanakkor minden allergént (a 1169/2011/EU II. melléklet szerint) fel kell tüntetni.
„Egyes allergének jelölése eddig is kötelező volt, az új szabályozás alapján az élelmiszerek jelöléséről szóló jogszabályban rögzített, valamennyi allergén jelölése kötelező, amennyiben azok a borkészítés során felhasználásra kerültek. Az allergének felhasználása esetén azok jelölése még abban az esetben is kötelező, ha az a késztermékben csak nyomokban, vagy nem kimutatható módon vannak csak jelen. A jelölési kötelezettséget felhasználásuk ténye teremti meg, mivel kimutathatósági határuk adott esetben magasabb lehet az allergiás reakció kiváltásához elégséges koncentrációnál” – emelik ki.
Hozzáteszik, hogy „ha az allergéneket a többi összetevővel együtt jelölik a címkén jelölik, abban az esetben a többi összetevőtől elkülönülő szedéssel vagy betűtípussal kell jelölni. Ha a címkén csak az allergéneket jelölik (a többi összetevőt pedig elektronikusan jelölik), akkor az allergének felsorolását a „tartalmaz” kifejezéssel kell kiegészíteni.”
Összetevőnek számít minden olyan anyag, amely a késztermékben a forgalomba hozatalt követően – akár átalakult formában is – jelen van. A címkén az összes összetevőt az előállításkor való felhasználásuk időpontjában mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni, ugyanakkor a 2 százalék alatti koncentráció esetén a sorrend tetszőleges lehet.
Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a borászatban jellemzően 1 literre szokták kifejezni egy-egy anyag koncentrációját, a címkén viszont 100 ml-re kell lebontani.
Forrás: Agrárszektor
