A felelős vásárlói döntéshez hiteles információk kellenek, ahhoz pedig alapot a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) tud nyújtani.
Tm: Honnan indultunk, merre tartunk a szabályozási változtatásokkal?
FBO: Az élelmiszerek minőségének rögzítésére való igény az iparosodás fókuszba kerülésével a 19. század második felében ipari méreteket öltött élelmiszer-előállítással merült fel és bizonyos termékekre vonatkozóan ekkor készültek el az első minőségi előírásokat tartalmazó szabványok. A 20. században a nemzetközi kereskedelem erősödése révén igény lett nemzetközi szabályozás kialakítására is – hiszen az eltérő, egyes nemzetekhez kapcsolódó szabályok nehezítették a kereskedelmi folyamatokat. A problémák megoldása érdekében az 1960-as években a FAO és a WHO közösen létrehozta az élelmiszerkönyv nemzetközi szinten működő szabványrendszerét, a Codex Alimentariust. A szabályok kidolgozása a gyártók számára iránymutatást adott, a fogyasztóknak pedig garantálta a minőséget és a megbízhatóságot. Nemzeti és nemzetközi minták alapján Magyarországon 1976-ban szerepelt először jogszabályban a MÉ létrehozása, jelenlegi formáját pedig a 2008-as ÉLTV módosítás erősítette meg.
Tm: Sok kifogás éri főleg az importtermékeket, minőségben, beltartalomban, címkejelzéseket illetően. Gyakori fogyasztói kérdés, hogy ezek vajon hogy kerülnek forgalomba?
FBO: Nagyon fontos, hogy a MÉ szabályai minden Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerre vonatkoznak, melyek egy része az EU kötelező jogi aktusainak átvételével készült, más része pedig nemzeti hatáskörben kialakított szabályozás. A MÉ szakmai gondozását a 15 fős Bizottság koordinálja, ahol helyet kaptak minisztériumi szakértők, ipari szereplők, fogyasztóvédők, hatósági emberek, az egészségügy és a tudomány-technológia-kutatás képviselői is. A szakmai munkát a 9 db szakbizottság készíti elő. Ezek egy-egy témakör köré szerveződnek, pl. sütőipari és cukrásztermékek, malomipari és száraztésztatermékek stb. A Bizottság és szakbizottságok 5 éves ciklusban működnek, a jelenlegi összetétel 2024. év végéig szól.
Tm: Nézzük, mi várható a közeljövőben. Mely termékkategóriákat érinti jogalkotási eljárás a következőkben?
FBO: Több jogalkotási eljárás van folyamatban jelenleg.
– a tejtermékekről szóló előírás a „Tejalapú italok” témában hoz majd változást.
– hosszas kihagyás után felülvizsgálatra és frissítésre, összevonásra került a Kávéról, pótkávéról és azok keverékeiről, a kávé- és cikóriakivonatokról, valamint egyéb pótkávé- és kávékészítményekről szóló előírás;
– az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról részben az alapanyagokra vonatkozó szélesebb körű és pontosabban meghatározott adattartalom átadása várható el annak érdekében, hogy a kerámiatárgyak igazoltan megfeleljenek az érdemi követelményeknek.
Most kezdődik a jogalkotási folyamat:
– a húskészítményekre vonatkozó előírás módosítása átfogó felülvizsgálaton alapul, a változtatások egyrészt technikai jellegűek, másrészt pedig hozzájárulnak a szabályozott húskészítmények minőségének növeléséhez.
Emellett új fogalomként jelenik meg a fehérjeminőségi érték, illetve a hústartalom számítására használt útmutató normatív részei az előírás részévé válnak.
A húskészítmények előállítása és jelölése kapcsán számos rendelkezésre vonatkozóan merült fel pontosítási igény. Megszűnik a „penészmentes” kategória a szalámiknál, így külön jelölést csak a „nemespenészes” termékek kapnak, ugyanakkor a szalámik mellett a kolbászok esetében is készíthető nemespenészes változat. Egyértelműbb megfogalmazás szabályozza a téliszalámit, kifejezetten csak a „klasszikus” csemege téliszalámi nevezhető téliszaláminak, az eddig gyártott egyéb ízesítésűek (pl. paprikás, fokhagymás) nem.
– a tejtermékek esetében egy másik változás is várható, mely a kecskesajt jelölésére vonatkozik, elsődleges célja a fogyasztók egyértelműbb és pontosabb tájékoztatása, kiemelt figyelemmel az ételérzékenységben és allergiában szenvedőkre.
A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a nem tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre, ha legalább 70%-a a megnevezett állatfaj tejéből származik. A módosítással a szabályozás szigorodik, így a „kecskesajt” megnevezés csak abban az esetben engedélyezett, ha a termék előállításához kizárólag kecsketejet használtak fel.
– a malomipari termékeknél a módosítás elsődleges célja a jogszabály egyértelműségének megteremtése az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatosan; egy új, a „Teljes kiőrlésű durumbúza őrlemény (DTKŐ)” kategóriának felállítása és néhány fogalommeghatározás pontosítása.
– a száraztésztákkal kapcsolatos szabályozás is változni fog. A módosítás elsődleges célja a magasabb minőségű termékek előállításának és megkülönböztethetőségének elősegítése/megteremtése, illetve az „egyéb száraztészta” termékek kategóriájának szűkítése, pontosítása.
Idén döntött a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság:
– a tejtermékeknél a módosítás szerint a tejfölnek megfelelő számú tejsavbaktériumot tartalmazó élőflórával kell rendelkeznie, így az utóhőkezelt tejfölt nem lehet tejfölnek nevezni. A döntést piacvédelmi, dietetikai és fogyasztóvédelmi okok indokolják.
– a savanyúságokról szóló szabályozásnál alapvető szerkezeti átalakítás történt, a savanyú illetve savanyított fogalmak és az azokhoz kapcsolódó természetes illetve hozzáadott savval történő savanyítási eljárásoknak megfelelően.
– a gyorsfagyasztott élelmiszerekről szóló előírás módosítása egy régi tartozásunk volt. Kerültek ki termékcsoportok (gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök), tekintettel arra, hogy azokra vonatkozóan van nemzetközi Codex Alimentarius szabvány. A fogalom meghatározások egy része pontosításra (pl. felengedtetés), több, az anyagban nem használt fogalom törlésre került (pl. fagyfoltos, fagyszívott termék), és bizonyos új definíciók megalkotása is szükségessé vált (pl. elősütés).
– a sütőipari termékeknél sokkörös egyeztetés után az alábbi változások történtek:
- a kovász fogalmának módosítása;
- a „rozs”, „rozsos”, „Graham”, „teljes kiőrlésű”, „tönköly”, „korpás”,„burgonyás”, „kukoricás”„vaj” vagy vajra utaló kifejezés, „túró” és „sajt” kifejezések használatának kiterjesztése minden sütőipari termékre, meghatározott minőségi paraméterek mellett, valamint egyéb gabona-, illetve ál-gabonaőrlemény, olajosmagvak kifejezés használatára vonatkozó szabályok kiterjesztése minden sütőipari termékre. Továbbá a „kovászos” jelző szabályozása ugyancsak minden sütőipari termékre, beleértve a kenyereket is, mert piaci igények ezt indokolták;
- a „Vajaskifli”méretének módosítása történt szintén a fogyasztói igények alapján;
- a „Bejgli (beigli)”esetében a késztermékben szereplő töltelékarány 45%-ra nőtt – ezzel is fokozva a tradicionális, de szezonális termék élvezeti értékét.
– folyamatban van az édesipari termékekről szóló szabályozás teljes „ráncfelvarrása”. Fontosabb változások pl.:
- a „konyakmeggy” kifejezés helyett az „alkoholos-meggyes bonbon” vagy rövidebben „meggybonbon”, vagy „bonbonmeggy” kifejezés használható.
- a babapiskóta kategóriával kapcsolatban a termék megnevezésben a „baba” szó megtévesztő mivolta miatt figyelmeztető felhívás feltüntetése.
Tm: Ezekről a változásokról a fogyasztók, vásárlók is kapnak tájékoztatást?
FBO: Ezek a piaci és technológiai igényekhez alkalmazkodó változások akkor érik el a teljes élelmiszerláncot érintő céljaikat, ha a fogyasztókhoz is elérnek az információk. Az Élelmiszerkönyv elsősorban nem a fogyasztóknak készül, hanem a gyártók és a hatóság számára. Emiatt a nyelvezete sem közérthető, és vannak olyan specifikus részek, amelyek kevésbé keltik fel az érdeklődést (laikusként vélhetően keveseket hoz lázba „Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelményekről” előírás).
Nem véletlen, hogy a fogyasztók alig harmada ismeri a MÉ-t. Ezen akartunk változtatni, amikor másfél éve létrehoztuk a magyarelelmiszerkonyv.hu oldalt, ahol közérthetően, az érdekességekre fókuszálva mutatjuk be laikusoknak az aktualitásokat.
A jelenleg jogalkotási szakaszban lévő változások még formálódhatnak, mielőtt végleges formájukat elnyerik, de a folyamat végén ezeket is megosztjuk a fogyasztókkal, segítve a döntést a tudatos vásárlásnál – előnyben részesítve a jó minőségű, biztonságos termékek fogyasztását.
Forrás: Trade magazin
