Eltűnhetnek a boltokból ezek az élelmiszerek: tényleg búcsúzhatunk a kedvenceinktől?

A szárazság miatt nehezebbé vált betartani a termelési szabályokat, Franciaország világhírű sajtjaitól a spanyol jamónig - a kontinens legjövedelmezőbb élelmiszerexportja került feszült helyzetbe.
termelési
(Kép forrása: Getty Images)

A szárazság miatt nehezebbé vált betartani a termelési szabályokat, Franciaország világhírű sajtjaitól a spanyol jamónig – a kontinens legjövedelmezőbb élelmiszerexportja került feszült helyzetbe. Az intenzív aszály, amely a tudósok szerint az elmúlt 500 év legrosszabbja volt, mindenféle termést károsított Európában, beleértve a gabonaféléket, a zöldségeket, a mézet és a bort, de veszélybe sodorta a minőségüket és hagyományos jellegüket tanúsító uniós pecséttel védett európai regionális különlegességek előállítását is – és megemelte az áraikat.

Az egyre nagyobb hatású és gyakoribb időjárási események felforgatják a termelési ciklusokat, megnehezítve ezen ínyenc ételek készítőinek, hogy ragaszkodjanak a szigorú, hagyományos receptekhez és eljárásokhoz, amelyeket be kell tartaniuk. A bevételkiesés jelentős lehet. A tavalyi évben ezekkel a minőségi jelzésekkel, azaz a földrajzi jelzésekkel (GI) ellátott élelmiszerek és italok értékesítésével több mint 70 milliárd eurós bevételt értek el – írja a NAK. Franciaországban, amely több mint 250 ilyen címkével büszkélkedhet, a Savoie régió tejtermelői -akik olyan sajtokat termelnek, mint a lyukas Emmental de Savoie vagy a Raclette de Savoie- azt mondják, hogy a szárazság felperzselte a füves prériket, melyek szervesen kapcsolódnak az évszázados receptekhez, és központi szerepet töltenek be tehenek takarmányozásában.

Már júniusban lehetetlenné vált a legeltetési követelmények betartása, így hozzá kellett nyúlni a télre betárolt készletekhez, ezért savoyai gazdák és több más francia földrajzi jelzéses terméket előállító is eltérést kért a termelési szabályoktól az aszály közepette, annak érdekében, hogy továbbra is használhassák a jövedelmező EU-s jelzéseket. Délnyugat-Franciaországban az EU által védett Piment d’Espelette-t termelő gazdálkodók, szintén eltérést kaptak az INAO -tól (Franciaország Nemzeti Eredeti és Minőségi Intézete, mely az ottani földrajzi jelzéseket és más minőségi jelöléseket szabályozó kormányzati szerv) mivel lehetetlenné vált a termőterület esővízzel történő öntözése. A Le Parisien szerint a Piment d’Espelette mellett az INAO már két borra adott eltérést: a bordeaux-i régióból és a Saint-Nectaire sajt készítőiből, és további kérelmekre számítanak.

Hangsúlyozni kell, hogy ezek az engedmények átmenetiek, így a gazdák egyre jobban aggódnak, hogy hosszútávon miként lesznek képesek alkalmazkodni a változó környezethez. Az olaszországi Pó folyót sújtó idei szárazság miatt -amelytől az olasz iparosodott mezőgazdaság nagyjából 30 százaléka függ- a parmezán sajtkészítők nehezen teljesítették saját termelési előírásaikat, mivel teheneik kevesebb tejet adtak. A makkal táplált spanyol, fajtatiszta Ibérico (Ibérico de Raza Pura) sonkája, a Jamón de Bellota termelői azt mondják, hogy az aszálytól sújtott tölgyesek egyre kevesebb makkot teremnek. Ezért arra kényszerültek, hogy csökkentsék az előállított sonka mennyiségét a rendelkezésre álló kevesebb makk mennyiségének megfelelően.

A változó éghajlat mellett az EU gazdálkodóinak a szabályozási környezet fenyegetéseivel is szembe kell nézniük Brüsszelben. Attól tartanak, hogy az uniós élelmiszerek tápértékjelölésére vonatkozó tervek aránytalanul veszik célkeresztbe a földrajzi jelzéseket, amelyek általában zsírosak vagy sósak (így negatív információt közvetítenének a fogyasztóknak, mert a hagyományos eljárásokkal készült termékek a leegyszerűsített jelölések nem kapnának kedvező megjelölést).

Forrás: agrarszektor.hu