Kiderült az igazság: így kaszálhatnak nagyot a magyar gazdák a földeken

Nehéz időket élünk, ez kétségtelen. Szinte mindenki megoldások után kutat, amivel a jelenlegi katasztrofális helyzetet át lehet vészelni. Mindez elmondható az agrárium szereplőire is, hiszen a drasztikus módon növekvő költségek mellett nekik még a pusztító aszállyal is meg kellett/kell küzdeniük. Egyértelmű, hogy alternatívák, új megoldások, „tervek” kellenek. A gazdáknak alapvető fontosságú a megfelelő minősített vetőmag választása, hiszen ezzel - ha nem is teljes mértékben - biztosítani tudják az elfogadható mennyiségű termést. De hogy mi is a helyzet pontosan a vetőmagfronton, annak lapunk Sándorfy Andrással, a Marton Genetics ügyvezető igazgatójával járt utána. A válaszok pedig némi fényt jelenthetnek annak a bizonyos alagút végén.
vetőmag

„Minden szakmai igyekezet, erőfeszítés ellenére katasztrófa, sőt, atomkatasztrófa, ami idén a földeken történt. Az őszi vetésű növények jobban viselték a körülményeket, de a hibridek, például a kukorica és a napraforgó borzasztóan megszenvedték a csapadékmentes időket. Ágazati szinten a hibrid kukoricának mindössze 55%-a került feldolgozásra és betakarításra a tervezetthez képest”

– fogalmazott Sándorfy András.

A szakember kérdésünkre elmondta, hogy hazai szinten a vetőmag előállító vertikum igen jelentős és magas hozzáadott értékkel bíró ágazat, évente mintegy 150-200 milliárd forinttal járul hozzá az agrárium teljesítményéhez. Más input termékekhez hasonlóan a minőségi vetőmag előállítása is speciális szakmai hozzáértést és tapasztalatot igényel.

Jöhet a vetőmaghiány Magyarországon?

A Marton Genetics ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy mindenféle nehézség ellenére nem kell hiánytól tartani, lesz, illetve őszi kalászosokból van elegendő vetőmag. Azt azonban meg kell említeni, hogy a kurrens fajtákból nem áll annyi rendelkezésre, mint amennyire a piacnak szüksége van. Van ebben pozitívum is, hiszen a legeslegújabb genetikával felvértezett, még nem széles körben termelt fajták is előrébb léphetnek, bizonyíthatnak azoknak, akik később szerzik be a vetnivalót.

„Mi, a Marton Geneticsnél elindítottuk a „nem engedünk 48-ból” kampányunkat. Erre az évre engedményeket adott a 48/2004. – (IV. 21) A szántóföldi növényfajok vetőmagjainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló FVM rendeletet, például a kalászos vetőmagok áthullására vonatkozóan is. Mi viszont ragaszkodunk a magyar vetőmag minőségét prezentáló szigorúbb szabályokhoz. Ez persze némi önkorlátozással is járt, pár ezer tonna értékesítésről a Marton Genetics cégcsoportnak is le kellett mondania. Nekünk az a legfontosabb, hogy a magyar termelők a legmagasabb minőséghez jussnak hozzá, pláne, ha az Martonvásári. A kiszámíthatatlan környezeti hatások árnyékában ez adhat biztosítékot a megfelelő minőségű és mennyiségű termésre.”

Milyen árak várnak a termelőkre?

Az inputárak jelentősen megnövekedtek, ez persze a vetőmagosokat is érinti. A Vetőmagszövetség már a betakarítási szezont megelőzve, június végén ajánlati árat közölt, ami kétszerese volt a 2021-es árnak. Sándorfy András szerint ez drasztikusnak tűnhet, de a magyar termelő, aki Magyarországon vetőmagot állít elő, érezze azt, hogy nem közösségi munkát, hanem egy magas hozzáadott értékkel rendelkező munkát végez. A szakember hozzátette, hogy a magyar gazdálkodóknak is nagy köszönet jár, hiszen a megemelkedett árak ellenére a minősített, fémzárolt vetőmaggal alapozzák meg a következő évi termést, a jövedelmezőséget.

Itt a válasz a klímaváltozásra

A megfelelő fajta- és vetőmagválasztás az egyre extrémebb időjárás leküzdésében a magyar gazdáknak segítségére lehet – kérdés, hogy ez valóban így van-e?

„Abszolút. Minden a növényi alkalmazkodásra edzett genetikán múlik. Ez a „startvonalnál” egy biztos alap. Az már nem kérdés, hogy olyan kalászos fajtákra van szükség, melyek az aszályt és az egyre extrémebb időjárási viszonyokat jobban tűrik, teremnek.”

A Marton Genetics ügyvezető igazgatója elárulta, hogy jól kimutatható, hogy a magyar nemesítésű gabonák lényegesen meghaladták a megyei átlagterméseket. Sokszor emlegetett közhely, hogy a hazánkban nemesített, adaptált fajták jobban alkalmazkodnak, ez most beigazolódott. Fontos, hogy ez nem abszolút kimagasló hektáronkénti termést, hanem az adott megyei átlaghoz képest jelent több termést.

Sokat tanított az elmúlt két év

Az elmúlt 2 évben megtapasztalhatták a gazdák, hogy nem a maximum terméshozamra, hanem a gazdaságilag optimális szintre kell tervezniük. Ehhez kell a költségeket is igazítani. Mint fentebb említettük, a hibrid kukoricának 55%-át sikerült betakarítani a tervezetthez képest, de ez még így is kegyesnek mondható. Öröm az ürümben, hogy az extrém körülmények miatt egyre többen kezdenek nyitni az öntözés felé.

Hogyan jöhet képbe Kazahsztán?

Mint megtudtuk, a vállalat komoly munkálatokat, kísérleteket folytat Kazahsztánban. Az ország keleti részén van az egyik legnagyobb gleccserben található fagyasztott víz, ami a következő 30 évben el fog olvadni. Azon a területen nagy beruházásokat hajtanak végre, például kezdetben mintegy 250 hektáron fognak vetőmagot előállítani.

„Azért dolgozunk, hogy itthon elérhető, jó minőségű, stabil vetőmagot tudjunk biztosítani. Ez a siker azonban exportcikk is lehet, és nem csak Kazahsztánban”

– emelte ki Sándorfy András.

Forrás: agrarszektor.hu