Ahogy azt az Agrárszektor is megírta, a Pesticide Action Network (PAN Europe) friss tanulmánya szerint az Európában termesztett friss gyümölcsfajták elemzése alapján 9 év alatt 53%-kal nőtt a növényvédőszer-hatóanyagok legkockázatosabb kategóriájával szennyezett minták gyakorisága. 2019-ben majdnem minden harmadik gyümölcsmintában kimutathatóak voltak ezen hatóanyagok; a cseresznyék fele volt szennyezett, ami 152%-os növekedést jelent 2011-hez képest; valamint az almák egyharmada volt szennyezett, ami 117%-os növekedést jelent. A tanulmány szerint Magyarországon több termékkategóriában is különösen rossz a helyzet, ugyanis a 2019-ben hazánkból származó minták igen nagy hányadában lehet kimutatni a legveszélyesebbnek minősített hatóanyagok maradványait: a cseresznye 50%-ában, a fejes saláta 38%-ában, az alma 34%-ában és az uborka 32%-ában.
A hírre reagálva közös közleményt adott ki a NAK és a FruitVeb, mint írják a növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja.
„Ez a világon a legszigorúbb engedélyezési rendszer, melynek célja, hogy a legkisebb kockázatokat is elkerüljük. Tisztában kell lenni azzal, hogy nagyon szigorú jogszabályi előírások vannak fajonként és hatóanyagonként a megengedett hatóanyag-maradék szintjére vonatkozóan. Ez az a hatóanyagszint, amely az emberi egészséget abszolút nem veszélyezteti. Tény továbbá, hogy ilyen készítmények nélkül szinte lehetetlen zöldséget és gyümölcsöt előállítani, mert a kórokozók és kártevők tömege pusztítaná el azokat. A humán gyógyászatban alkalmazott, gyakran teljesen hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik aztán meghatározott idővel kiürülnek a szervezetünkből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is. Ezek a növényi gyógyszerek is lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Valóban vannak olyan zöldség-gyümölcs tételek, amelyekben a határérték alatti, elhanyagolható mennyiségű hatóanyag még található, de az messze a jogszabályilag előírt szint alatt van. Az ilyen mintákat nem lehet „túlzóan szennyezettnek” tekinteni.”
A zöldségek, gyümölcsök rost-, vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns és egyéb bioaktív hatóanyag-tartalmának az emberi egészségre kifejtett nagyon pozitív hatásai összemérhetetlenül magasabbak, mint amennyi esetlegesen a megtermelésükkel járó anyaghasználat számlájára negatív hatásként írható. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a védelem hiányában megfertőződött növényeken megjelennek a fertőzést okozó patogén gombák, melyek másodlagos anyagcseretermékei az emberekre és állatokra nézve is nagyon veszélyes toxinok. Ezek sokkal veszélyesebbek az egészségünkre, mint a kifogásolt anyagok – olvasható a közleményben.
Forrás: Agrárszektor
