Az infláció és az emelkedő árak sok magyar háztartásra nyomást gyakorolnak, ami háttérbe szoríthatja az éghajlattal kapcsolatos aggodalmakat. Mégis, a magyar válaszadók 71%-a (ami közel van a 72%-os uniós átlaghoz) azt állítja, hogy meggyőződése szerint a saját viselkedése is számíthat az éghajlati krízis kezelésében.
Sokak szerint a kormánynak szerepet kell vállalnia az egyéni viselkedés megváltoztatásának előmozdításában. A válaszadók 52%-a támogatja, hogy a kormány szigorúbb intézkedésekkel kényszerítse ki az emberek magatartásának megváltoztatását az éghajlatváltozás kezelése érdekében.
A munkáltató kiválasztása során is egyre inkább előtérbe kerülnek az éghajlati szempontok is. A megkérdezettek 59%-a szerint fontos – 14%-uk szerint pedig ez a legfontosabb –, hogy a leendő munkáltató kiemelten kezelje a fenntarthatóságot. Az arány a 20 és 29 év közöttiek körében még magasabb, 72%-uk szerint fontos, 19%-uk szerint pedig ez a legfontosabb szempont.
Az élelmiszer-termelés is belejátszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátásba. Annak érdekében, hogy az emberek fenntarthatóbb döntéseket tudjanak hozni az élelmiszer-vásárlás során, a megkérdezettek 72%-a támogatja, hogy minden élelmiszeripari termékre kerüljön jelölés, amely feltünteti a termék ökológiai lábnyomát. (Összehasonlításképpen: Ausztriában a megkérdezettek 78%-a, Szlovákiában 64%-a támogatja ezt.)
Emellett a megkérdezett magyarok 52%-a állítja, hogy hajlandó lenne valamivel többet fizetni a helyben és fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerekért (Ausztria: 65%, Szlovákia: 55%).
A megkérdezett magyaroknak csak 38%-a támogatná a megvásárolható hús- és tejtermékek mennyiségének korlátozását (Ausztria: 48%, Szlovákia: 38%).
Teresa Czerwinska, az EBB alelnöke üdvözölte a felmérés eredményeit, amelyek jól bizonyítják, hogy a magyar polgárok is készek arra, hogy személyesen is kivegyék részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből.
Forrás: Trade magazin
