Az idei évtől uniós szinten kötelező az adatszolgáltatás az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) felé. Az antibiotikum tartalmú állatgyógyászati készítmények nagykereskedelméről június 30-ig kellett, míg azok haszonállatoknál (szarvasmarha, sertés, házityúk és pulyka) történt felhasználásáról szeptember végéig szükséges adatot szolgáltatni az ASU (Antimicrobial Sales and Use) rendszerben. Hazánkban már 2022 januárja óta él az előírás, hogy minden élelmiszertermelő állat antibiotikumos gyógykezeléséről jelentenie kell az ellátó állatorvosnak, idén év elejétől pedig szigorodtak a vényírás szabályai. A Nébih tapasztalatai szerint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése folyamatosan javul: a korábbi évhez képest 16,5%-kal több tenyészetkódról érkezett tájékoztatás idén, és szintén növekedett a jelentést benyújtó állatorvosok száma. Ugyanakkor továbbra is magas a pontatlanul rögzített adatok aránya.
A forgalmazói jelentésekből látható, hogy több mint felére csökkent a C típusú készítmények értékesítése
Az eladási és felhasználási adatok azonban továbbra sem fedik egymást, a forgalmazott szerek mennyisége 2023-ban is jóval meghaladta a felhasználásra jelentett készítmények volumenét. Az összképet tekintve nincs számottevő változás az antibiotikum tartalmú állatgyógyászati szerek felhasználásban: 2022-höz hasonlóan 2023-ban ismét a D kategóriába tartozó készítmények alkalmazása volt túlsúlyban, és még mindig nagy mennyiségben vannak jelen a B kategóriás, valamint a csoportos kezelésre használt készítmények. Továbbra is kiemelt állategészségügyi cél a humángyógyászat szempontjából kritikusan fontos hatóanyagot tartalmazó, ún. B kategóriás szerek használatának visszaszorítása, valamint a csoportos kezelések túlsúlyának eltolása az egyedi, célzott terápia felé.
Forrás: Trade magazin
