Magyarország az uniós csatlakozását követően elsőként jelezte, hogy a 2001-es uniós, mézről, mézjelölésről szóló irányelvet módosítani kell, mert egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére – írja a napi.hu. Ugyanis a jelenlegi szabályok alapján egy üvegen csak annyi információ szerepel, hogy az uniós és Unión kívüli mézek keverékét tartalmazza.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, lehetetlen helyzet az, hogy a vásárló nem értesülhet arról, hogy a polcon lévő méz 90 százaléka Kínából, 8 százaléka Ukrajnából és mindössze 2 százaléka származik uniós országból.
Ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöksége levelet írt a Copa-Cogeca Méz munkacsoportja vezetőjének, mely szerint hatalmas bajban vannak azok a méhészek – többek között Magyarországon is –, akik nagyban, az Unió nyugati felébe értékesítik a mézüket. Akik el tudják adni, azok is csak a termelési költségek alatti árszinten.
Fontos lenne tudni, hogy mely cégek hoznak be az Unióba rossz minőségű mézet, kiket szükséges ellenőrizni. Az import mézek vizsgálatát három ország tekintetében kiemelten folytatni kell: Kína, Nagy-Britannia és Törökország.
Bross Péter elmondta: már hosszú évek óta sürgeti húsz tagállam sikertelenül a mézjelölési rendelet megalkotását. A mézjelölési szabályok szigorítása terén a nagy méztermelő országok a leghangosabbak: Magyarország, Spanyolország, Bulgária, Románia, ők ugyanis a mézeik kétharmadát exportálják, így a kétes eredetű és minőségű keverékek komoly veszélyt jelentenek rájuk nézve, és ráadásul a mézek iránti fogyasztói bizalmat is rontják.
Forrás: Agroinform
