Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor MBH Bank által szervezett kerekasztal-beszélgetésén Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, Kerezsi Miklós, a Hodler Csoport elnöke, Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatóhelyettese és Mezei Dávid, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrárkapcsolatokért és agrártámogatásokért felelős központjának vezetője.
– Jelenleg talán az élelmiszeripar a legfontosabb része az agráriumnak, ami a jövőt jelentheti – hangsúlyozta Nobilis Márton, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon nagy hagyománya volt az élelmiszeriparnak. – A koronavírus-világjárvány és az orosz–ukrán háború pedig még inkább rávilágított arra, hogy önellátónak kell lennünk, ehhez pedig fejlesztésekre, a hatékonyság és a mérethatékonyság növelésére van szükség. A kormány stratégiai partnerként tekint az élelmiszeriparra.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, kiemelt feladat, hogy az agrárium mellett a következő időszakban az élelmiszeripar is nagyobb mértékű támogatásban részesüljön, hiszen a hazai gazdák legfontosabb és legbiztosabb piaca a hazai élelmiszeripar. – Tudatos fejlesztéspolitikára, tudatos fejlesztésekre van szükség, amihez az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága felajánlja szakértői segítségét, szakmai ismereteit – mondta a program házigazdája, Mezei Dávid, majd kiemelte: – Teljes termékpályákban gondolkodunk.
2024 elején indulnak a pályázatok
Mint Nobilis Márton mondta: az élelmiszeripar fejlesztésére az elkövetkező években 750 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre, a pályázatok várhatóan 2024 első negyedévében indulnak. Ezzel összefüggésben rámutatott, a leghatékonyabb termelést, az export és a feldolgozott termékek arányának növekedését elősegítő, regionálisan is átgondolt fejlesztésekre van szükség.
– A regionalitás az élelmiszeripar, és ezzel együtt az agrárium fejlődésének kiemelten fontos eleme lehet – hangsúlyozta Kerezsi Miklós. – Meg kell szervezni a Kárpát-medence élelmiszeriparát.
Mint mondta, egyfajta szemléltváltásra, hatékony vállalatokra van szükség a termékláncok tetején, amelyeknek szervezniük kell az agráriumot is. Hozzátette, azért is érdemes erősíteni a regionális együttműködést, mert például a talajviszonyok és más termelési adottságok, a fogyasztói szokások hasonlóak, vannak azonban olyan erősségek, kitörési pontok, amelyek a régiónak csak egyik vagy másik országában vannak jelen. Ezek az adottságok – például egy tengeri kikötő vagy az EU-tagság, az eltérő kamatkörnyezet – a régió egésze számára rejthetnek jelenleg nem teljes mértékben kiaknázott lehetőségeket. Merni kell befektetni a szomszédos országokban, jelentette ki.
Magasabb hozzáadott értékű termékek kellenek
Magyarország és a Kárpát-medence élelmiszeripara számára kulcsfontosságú, hogy a minőségi termékek piacán versenyezzen, magasabb hozzáadott értékű termékek kellenek – emelte ki Nobilis Márton és Giczi Gergely.
– Fogyasztó van, termelési kapacitás van, 20-25 millió ember ellátására is elég. Ez exportnyomást jelent, amihez fel kell készíteni a magyar cégeket, feltérképezni a lehetőségeket – fűzte hozzá Giczi Gergely. – Mennyiségi és minőségi élelmiszerrel kell ellátni a piacokat.
Az élelmiszeripar fejlesztésére az elkövetkező években a 750 milliárd forintos támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő források miatt különösen nagy szerepe lesz a banki finanszírozásnak is – hangsúlyozta Nobilis Márton. „Az MBH Bank magyar tulajdonú bankként szívesen finanszírozza a hazai élelmiszeripar megerősödését megalapozó fejlesztéseket” – tette hozzá Mezei Dávid. A hatékonyság és a versenyképesség növelése érdekében azonban emellett a tudás bővítésének is rendkívül nagy szerepe lesz – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.
