Áttekintés a QSTS élelmiszer-biztonsági politikájáról
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az élelmiszerekkel kapcsolatos minőségbiztosítással, valamint a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos kérdések. A megnövekedett élelmiszerigényeket versenyképes áron – látszólag – csak intenzív gazdálkodással lehet kielégíteni, miközben az intenzív gazdálkodás hatására termőföldjeink minősége gyorsan romlik, a biodiverzitás háttérbeszorulásával az élővilág sokszínűsége drámaian visszaesik. Ezt a negatív folyamatot pedig a vegyszeres növényvédelem tovább fokozza.
A körülményektől függően a termőföldeken termelt zöldségek, gyümölcsök (élelmiszer-alapanyagok) beltartalmi értéke folyamatosan csökkenhet, illetve az eltérő környezeti és technológiai körülmények között előállított élelmiszerek minőség tekintetében igen nagy szórást mutatnak. A vevő számára az ár és a minőség – látszólag – egyszerre fontos, a valós ár/érték arány viszont sokszor nehezen kimutatható. Például a két hibátlan külsejű és gusztusos alma ránézésre nehezen összevethető minőségű, ahogy azt is nehéz eldönteni, hogy az adott csomag fokhagyma magyar, európai vagy távolkeleti eredetű, vagy hogy milyen beltartalmi értékkel bír. De kétfajta méz esetében is nagy a dilemma, és itt már nem csak a beszerzési forrás (származási hely) miatt, hanem akár az élelmiszer-hamisítás réme is felsejlik.
Van persze egy másik szempont is, ez a nemzeti piacvédelem. Nagy kérdés, hogy lehet az átcsomagolással vagy tovább feldolgozással hazaivá tett külföldi árukat egzaktul elkülöníteni a tényleg hazaitól, pontosabban támogatni a visszaélés-felderítéseket. Vagyis röviden: tudhatjuk-e, hogy egy adott élelmiszer mikor, hol, miből és hogyan keletkezett? Kiket és hogyan érintenek a fenti kérdések? Meglepő módon – annak ellenére, hogy ezek megválaszolása adott esetben pénzbe kerül – az érintettek köre rendkívül széles, és valamennyi érintettnek hasznos, ha a válaszokat megkaphatja. Kik lehetnek ők, és milyen módon érintettek a kérdésben? Nézzünk meg néhány konkrét példát arra vonatkozóan, hogy a termékéletút-követéssel érintett szereplőknek milyen szempontjai, érdekeltségei lehetnek:
Hitelesség és átláthatóság
A feldolgozók alapvető érdeke, hogy pontosan tisztában legyenek az általuk vásárolt nyersanyagok eredetével és minőségével (amit aztán igazolni is tudnak).
Minőségi osztályok
Az értékesítés során az eltérő minőségi igénnyel megjelenő vevői csoportokat a rendszer a vevői igényhez igazodó minőségű, paraméterű termékkel tudja kiszolgálni.
Mezőgazdasági termelők
Ha az élelmiszer-feldolgozók elvárják (megkövetelik) a fent leírt szintű termékdokumentálást, akkor az, aki erre nem képes, egyértelműen hátrányba kerül az igényesebb, jobban fizető piacon.
Kereskedelem
Minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból az az érdeke a kereskedőnek, hogy olyan termékeket forgalmazzon, amelyeknél a termékkövetés (az eredet kimutathatósága) biztosított. Ezzel csökkenti az üzleti kockázatokat, növeli a vásárlói bizalmat.
Közétkeztetési szereplők
A fent leírt szintű termékkövetés lehetővé teszi, hogy a számukra szükséges minőségű, de még elfogadható árú alapanyagokat szerezzék be úgy, hogy közben élelmiszer-biztonsági kockázataikat is minimalizálják. További előny számukra, hogy egzakt módon igazolni tudják a hazai alapanyagok felhasználását.
Éttermek
Adott esetben akár az ételek jellegétől függően lesz módjuk kiválogatni a szállító kínálatából a számukra szükséges minőségű, tulajdonságú alapanyagokat.
Végfogyasztók
Terveink szerint mobilapplikációk segítségével érhetnek el részletesebb információkat a konyhai alapanyagokról, élelmiszerekről, hiszen – a gyártók által megengedett szintig – megtekinthetik a termék életútját.
Állam, hatóságok
Amennyiben a termelők, a feldolgozók és a kereskedelemi szereplők egyre mélyrehatóbb termék- és eredetleírást érnek el, a termékéletút hitelesen dokumentált, ez ellenőrzés pedig egyszerűbb (és olcsóbb) lesz. Fokozottabban érvényesülhetnek a piacvédelmi szempontok.
