senior kutató
NMS Hungary
A válaszadók nagy többsége egyetértett abban, hogy a környezet védelme nemcsak az országok, kormányok, vállalatok feladata, hanem a lakosság is sokat tehet a változások érdekében. Ettől függetlenül vagy éppen a közös cél érdekében a megkérdezettek több mint harmada kifejezetten elvárja, míg 55% pozitívan értékeli, ha egy vállalat a termék fejlesztése és gyártása során odafigyel a környezet megóvására, és folyamatosan csökkenti szennyezőanyag kibocsájtását.
Csökkenő lakossági „zöld” aktivitások
Míg a vállalatokkal szemben magasak az elvárások, addig a háztartásokban úgy tűnik csökkent a „zöld” aktivitások aránya. A visszaesésnek számtalan oka lehet, többek között a lakosság szűkülő anyagi lehetőségei. Egy termék kiválasztásakor például a csomagolás csak a 6. helyen szerepel a döntést befolyásoló szempontok között, azaz két konkurens terméknek a vásárló szemében meg kell egyeznie árban, jó tapasztalatban, kiszerelésméretben, összetevőkben, márkaértékben, mielőtt a csomagolás, mint döntési szempont számításba kerülne.
Egy 2019-es fenntarthatósággal kapcsolatos kutatás eredményeivel összehasonlítva bár 14%-kal visszaesett azok aránya, akik szelektíven gyűjtik a szemetet, még mindig 66% törekszik rá, hogy ilyen módon csökkentse a kommunális szemét mennyiségét. Pozitív változásnak tűnhet, hogy akik szelektíven gyűjtik a szemetet, azok több mindent dobnak a gyűjtőkbe, mint korábban, de erősen megkérdőjelezhető, hogy valóban tisztában vannak-e azzal, hogy mely csomagolások újrahasznosíthatók, és melyeket nem érdemes a szelektív hulladékgyűjtőkbe dobni. A műanyag flakonok, poharak és csomagolófóliák növekvő arányú szelektív gyűjtése azt mutatja, hogy a vásárlók ahelyett, hogy arra törekednének, hogy minél kevesebb műanyag csomagolóanyagot vigyenek haza, inkább azok szelektív gyűjtésében látják a megoldást.
Legtöbben a saját zacskóig jutnak
Egy környezettudatos vásárló leginkább abban különbözik egy nem környezettudatos vásárlótól, hogy igyekszik elkerülni a pazarlást, az élelmiszerek szemétbe kerülését. Még ők is inkább azokat a környezetbarátnak gondolt megoldásokat alkalmazzák, melyek nem járnak lemondásokkal és drasztikus változásokkal, az előre gondolkodást és esetenként nagyobb költséget jelentő megoldások helyett.
- 69% visz a bevásárlásaihoz saját zacskót ahelyett, hogy minden vásárlásához újat venne, de csak
- 43% választ többször használatos textil-zsákot a zöldségekhez és gyümölcsökhöz, ami szintén egyszerű módja lenne a hazavitt csomagolóanyag mennyisége csökkentésének.
- 48% bár fontosnak érzi, de nem tud a vásárlásai során minden esetben a környezetvédelmi szempontokra is odafigyelni,
- 10% el sem hiszi, hogy környezeti hatás szempontjából különbség lenne a termékek között,
- 8% pedig egyáltalán nem tudja szempontként figyelembe venni a döntései során.
Mit tehetnek a kereskedők és gyártóvállalatok? Első lépésként például edukációval segíthetnék a vásárlókat annak eldöntésében, hogy az általuk használt csomagolás újrahasznosítható-e, és ha igen, milyen módon lehet a szelektív hulladékgyűjtőkbe dobni, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés az, amit a környezet védelme érdekében a lakosság legnagyobb része hajlandó megtenni.
